Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
1397 kihasználva, sőt Demendi képviselőtársam pedig 50 százalékot mondott a bizo ttsági ülésen. Tehát egyértelmű, hogy van probléma. Jó lenne elérni az EU 15öknek a 90 százalékos kihasználási fokát. Ezért vagyunk itt, és ezért beszélünk most erről a témáról. Engedjék meg, hogy a jelentésből egy mondatot szó szerint felolvassak. Ez a k edvenc mondatom, és ezt nem ironikusan mondom, hanem nagyon is komolyan gondolom. “A magyar agrárgazdaság multifunkcionális szerepéből következően a nemzetgazdasági GDPhez való hozzájárulásánál sokkal jelentősebb gazdasági szektora a nemzetgazdaságnak.” E zt a mondatot egyébként az államtitkár úr is elmondta, Jakab úr is idézte - sőt énszerintem, ha visszanéznénk az előző nyolc agrárjelentést, mindegyikben szerepel ez a mondat , és ezzel szerintem, aki itt van, mindenki egyet is ért. Szerintem még azok köz ül is sokan vannak, akik ezzel egyetértenek, akik nincsenek itt a parlamentben, de az agrárgazdaság iránt elkötelezettek. Az a baj, hogy kevesen vagyunk. Itt ez a támogatási terminológiai vita is, hogy most támogatás, jövedelemkiegészítés, hogy hogy van, m eg a nagypolitika hogyan próbál ebből tőkét kovácsolni. Minden bántó szándék nélkül mondom Kis Zoltán barátomnak, hogy az is döbbenetes volt, amikor élő tévéműsorban a főpolgármester úr azt mondta, hogy az agrártámogatás mértéke ugyanannyi, mint Budapestne k a költségvetése. Na, itt van a probléma, hogy ha ezt… (Dr. Kis Zoltán: Neki mondjad!) Neki mondom, csak házon belül rendezzük le ezt a kérdést. Szóval tényleg nagyon fontos dologról van szó. A GDParányt is nagyon sok képviselőtársam említette. Egyértelm ű, hogy a tendencia a részarányt tekintve csökkenő, de még mindig magasabb, mint az EU 15ök átlagában, és szerintem magasabb is lesz majd mindig. Az agrobiznisz néhány évvel ezelőtt valóban 2025 százalékon mozgott, ez is csökken folyamatosan. Az állatten yésztésről nagyon sokan beszéltek. Egyértelmű, hogy az állatállomány létszáma folyamatosan csökken. Ez az egyik gond. Ennél szerintem nagyobb gond az, hogy ez a tendencia folytatódik, tehát tovább fog csökkenni az állatállomány. Én nem látom, hogy mi fogja ezt most megállítani, a közeljövőben legalábbis. És csökken a tej ára, az importhúsproblémát ismerjük. Az én környezetemben most éppen a Ceglédtej van felszámolás alatt, és nyilván magával fog rántani egy csomó termelőt. Szóval nagyon sok gond van azzal, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés szerkezete helyreálljon majd. Az agrárollót is érintette majdnem mindenki. Szóval úgy van ez valahogy, mint az egyik barátom, aki állandóan fogyókúrázik, és örömmel újságolja, hogy most az utóbbi három év alatt öt kilót fogyott, majd utána hozzáteszi: igaz, hogy négy héttel ezelőtt tíz kilót híztam. Tehát tendenciájában nem fogy, hanem hízik. Az agrárolló is olyan, hogy amikor zárul, akkor picit zárul, amikor meg nyílik, akkor nagyon nyílik, és ráadásul hektikus az egész, igazából teljesen spontán folyamatok zajlanak le. Az agrárnépesség anyagi megbecsülése szerintem vérlázító; nemhogy nem éri el a 75 százalékot, hanem 65 százalék, benne van egyértelműen a számokban. Ez véleményem szerint tűrhetetlen. A beruházásokr ól: a befektetők számára továbbra sem vonzó az ágazat. Nem tudom, hogy mikor lesz az. Külkereskedelem. Összességében pozitív az egyenleg - ez egy jó dolog. Az export viszont nagyobb mértékben csökken, mint ahogy az import bővül - ez viszont már nem jó. Itt szeretném megjegyezni - erről talán még ma nem volt szó , hogy az Agrármarketing Centrum költségvetési tételei 2005ben gyakorlatilag megszűntek. Nem tudom, a jövő évi költségvetésben még nem néztem meg, hogy mi lesz. Jó bornak is kell cégér. Itt vannak például, hogy a bortémát említsem, a délamerikai, délafrikai, ausztrál borok. Meg kell nézni, hogy milyen marketingtevékenységet, országimázst építettek föl erre a témára. Ráadásul a külkereskedelmi tevékenységünk szerkezete is nagyon rossz, hiszen a kiv itelnek mindössze 38 százaléka magasan feldolgozott készítmény, az importnak ugyanakkor gyakorlatilag a fele, tehát nem mindegy, hogy milyen hozzáadott értéken importáljuk, illetve exportáljuk a termékeket.
