Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1373 (Saját mikrofonjába:) Tisztelt Országgyűlés! A vád folyamatosan az, hogy nincs párbeszéd, nincs együttműködés, nincs konszenzus. Ahhoz, hogy végre tolmács nélkül tudjunk az ország érdekében szakmai kérdésekről érdemben tárgyalni, nagyo bb önmérsékletre és több tárgyilagosságra van szükség. Tisztelt Országgyűlés! Az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés szempontjából a 2005. év különös jelentőséggel bír. Ez volt az első teljes év az Európai Unióban. A jelentés átfogó, részletes értékelést ad az ágazat helyzetéről, az eredményekről, a folyamatokról, azonban meg kell jegyezni, hogy a közös agrárpolitika céljait csak részben sikerült megvalósítani, hogy csak részben voltunk képesek reagálni a kihívásokra, a versenyre. Erről a kihívásról, arról, hogy milyen mértékben tudtunk megfelelni az uniós elvárásoknak, a jelentés információt nem tartalmaz. Azt gondolom, itt, e kérdéskör tárgyalása kapcsán kell felvetni, hogy mivel Magyarország idestova már harmadik éve tagja az Európai Uniónak, ú gy gondoljuk, ideje lenne, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény, valamint az ahhoz kapcsolódó agrárstratégia újrafogalmazásra kerüljön, mert egy átfogó stratégia nélkül történt meg a csatlakozás, a felkészülés és az első másfél esztendő az Un ióban. Tiszteletben tartva a hagyományokat, úgy gondolom, joggal várható el, hogy egy közösség tagállamaként ne önmagunkhoz, hanem a versenytársainkhoz is mérjük magunkat. Ez annál is inkább igaz, mert a velünk együtt csatlakozott tagállamok kereskedelmi a datai alapján egyre érzékelhetőbbé válik a magyar agrárgazdaság versenyképességének csökkenése. Egyetértünk az Agrárgazdasági Tanács azon megállapításával, hogy a termelési, kereskedelmi, pénzügyi és jövedelmi folyamatok ellentmondásosak; hogy az agrárgazd aságban egyszerre van jelen az erőforrások elégtelen kihasználása, a termésmennyiségek évek közötti hullámzása, a piaci zavarok kiszámíthatatlan megjelenése, valamint az agrárolló egyszer szerény záródása, máskor erős szétnyílása. Ha a kérdést úgy vetjük f el, hogy az ágazat hullámzó teljesítménye és az egyes ágazatokban történő jelentős termeléscsökkenés milyen okokra vezethető vissza, elsőként az agrárstratégia hiányát kell említeni. Másodsorban, de a stratégiával összefüggésben, hogy az EUcsatlakozással kialakult erős versenyhelyzetben az alapvető agrárpolitikai kérdésekben - mint birtokpolitika, birtokrendezés, piacvédelem, a helyi erőforrásokra alapozott fejlesztések jobb kihasználása ügyében - nem volt konszenzus, nem születtek meg azok a programok, am elyek az ágazat ökológiai adottságainak jobb kihasználását, a vidék polgáraival történő párbeszéd és szoros együttműködés alapján a fejlesztést célozták volna. Ezt támasztja alá, hogy csökkent a GDP 3,3 százalékról 3 százalékra. Mindez annak ellenére törté nt, hogy a magyar mezőgazdaság sokkal jelentősebb szektora a nemzetgazdaságnak a multifunkcionális szerepe miatt; ha az élelmiszeripar teljesítményét és a szolgáltatást is figyelembe vesszük, az agrobiznisz együttesen meghaladja a 12 százalékpontot. A föld használatban a folyamatok kedvezőtlenül alakultak, a kis- és középvállalkozások kárára. A nagy gazdasági társaságok tovább növelték az általuk használt földterület arányát, azonban ennek ellenére, ha megnézzük a mezőgazdaságilag művelt földterületek arányá t, még mindig a kis- és közepes gazdaságok, vállalkozások művelik a nagyobb földterületet, igaz, hogy van félszázalékos csökkenés, de még mindig eléri az 56 százalékot. Tehát meghatározó, és ezért nem közömbös, hogy mennyire foglalkozunk ezzel a gazdálkodó i réteggel. Mint ahogy nem közömbös az sem, hogy a termelőértékesítő szervezetek, a gazdaszövetkezetek, a termelői csoportok működését hogyan segítette a kormány a 2005. évben. Ha csak a tészeket nézzük, akkor meg kell állapítani, hogy az uniós támogatáso k igénybevételét a zöldséggyümölcs ágazatban ezen keresztül tudjuk biztosítani. A jelentés tárgyilagos: mindössze 15 százalék az az árumennyiség, amely után a termelők támogatást igényelhetnek. Meg kell jegyezzem, újdonsült képviselő lévén utánanéztem az előző évi agrárvitában, ott bizony ez az arány 20 százalékot tett ki. Tehát csökkent a tészeken keresztül forgalmazott zöldség, gyümölcs mennyisége. (13.40)
