Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1374 Ez a folyamat is jelzi, hogy az ígéretek szintjén működik a fejlesztés, de a valóságban leépülés va n. Több tész felszámolás alatt áll; azt gondolom, nem kell bizonygatnom SzabolcsSzatmárBereg megyéből itt lévő képviselőtársaimnak, hogy a SZEMA szövetkezetnek, a SZEMA Tésznek a sorsa mennyire meghatározó, és mennyire nem egyedi ma Magyarországon. A mezőgazdasági termelés és felvásárlás eredményei hűen tükrözik az ágazat helyzetét. A bruttó kibocsátás több mint 10 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Az anyag elején a szerzők ugyan jelezték, hogy magyarázatot nem kíván nak hozzáfűzni a jelentéshez, inkább csak a tényeket rögzítik, e pontnál mégis ezt tették. Magyarázzák az előző évi jó termést, de megfeledkeznek az azt megelőző kétéves aszályról. Az ágazat bruttó kibocsátásának csökkentését nem lehet a növénytermesztés t ermésingadozásával magyarázni. Ugyanis a növénytermesztés és a kertészet bruttó kibocsátása 17 százalékkal csökkent, az állattenyésztésé pedig további 1,7 százalékkal. Ha az állattenyésztés 2005. évi teljesítményét változatlan áron vizsgáljuk, a csökkenés mértéke 5,7 százalék. Valamennyi állatfaj létszáma folyamatosan csökkent, a juhállomány kivételével. A sertésállomány 2005ben elérte a kritikus létszámot, 3,9 millió darabot. Négy évvel korábban ez a szám meghaladta az 5 milliót. A stratégia hiánya, a ros sz döntések következménye - az EUcsatlakozáskor a gabonaintervenció mint a jövő lehetősége szerepelt a kampányban - a növénytermesztés és állattenyésztés arányát jelentős mértékben felborította, aránytalanná tette. Jelen pillanatban azt kell mondjuk, hogy 2005ben az eltérés 18 százalékpont volt, 2004ben 26 százalékpont. De a relatív javulásnak tűnő változás a növénytermesztés és kertészet bruttó kibocsátásának jelentős csökkenésével indokolható. Nem azzal javult az arány, hogy az állattenyésztés valamily en jelentős mértékben nőtt volna, sajnos a növénytermesztés és a zöldséggyümölcs ágazat teljesítménye csökkent. Az EUban sikerágazatnak kikiáltott kertészet, amely adottságainkat is figyelembe véve stratégiai jelentőséggel bír, 2005ben jelentős vesztesé geket szenvedett el. A zöldségfélék termelése 24 százalékkal, a gyümölcstermelés 30 százalékkal, a szőlőtermelés 32 százalékkal csökkent. Ilyen mértékű csökkenés oka nem csupán az időjárás, hanem a marketing, a logisztika, a minőségellenőrzés, a piacvédel em hiánya, illetve hiányos működése, és nem utolsósorban az adott évben a munkaerő túladóztatása. Az állattenyésztésben a válság tovább mélyült, nem születtek meg az állattenyésztési programok, amelyek a megoldás irányába visznek. Elsősorban a szarvasmarhaállomány, ezen belül a hízómarhaágazat teljesített jelentős mértékben a lehetőségei alatt. Meg kell jegyezni, nem véletlen, hiszen az állattenyésztés nehézipara, a szarvasmarhatenyésztés egyik pillanatról a másikra nem változtatható, sem a létszám, sem a teljesítmény tekintetében. A felvásárlási árak jelentéktelen emelkedése elsősorban az alapanyaghiány miatt kialakult kereslet által következett be. Csak példaként említem meg, hogy a magyarországi tejfeldolgozók a 2004. évi csatlakozás után, versenyképes ségük növelése érdekében a tej felvásárlási árát jelentősen mérsékelték, ennek következtében napjainkra olyan mértékben csökkent a tehénállomány, hogy kismértékű tejhiányról beszélhetünk. Ennek hatásaként a növekvő tejfelvásárlási ár messze nem fedezi a me zőgazdaság 2004ben elszenvedett veszteségeit. És hasonló helyzet volt sajnos a sertéságazatban is. Az agrártermékek forgalmában 2005ben jelentős változás, hogy EUtagságunkkal nagyságrenddel nőtt az élelmiszeripari termékek behozatala, növelve a hazai t ermelők versenykényszerét. A nem megfelelő piacvédelem eredményeként az import közel 20 százalékkal nőtt, miközben az exportnövekedés nem érte el a 14 százalékot sem. Mindezek hatására nem véletlen, hogy a hagyományosan kialakult külkereskedelmi aktívumunk ebben az évben inkább mérséklődött. A versenyben a magyar termelők alulmaradtak, hiszen jelentősen csökken az EUval folytatott kereskedelem aktívuma. Az új, velünk együtt csatlakozott tagországok viszonylatában pedig erős passzívum keletkezett. A földhas ználat vonatkozásában előrelépést jelent, hogy csökkent a földhivatalok ügyhátraléka, de alig haladt előre az osztatlan földek kimérésének ügye. A jelentés szerint legalább öt év alatt tudják ezt a feladatot végrehajtani. Nem tekinthető áttörésnek a birtok rendezés kérdéskörében tető
