Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
1328 belőle, több mint 50 milliárd forintot. Ebben az esetben azt kell mondanunk, hogy a törvényjavaslat egész értelme világossá válik. Úgy tűnik, az egész javaslat lényege arról szól, hogy lazítsuk most egy kicsit a szabályokat, ezáltal magasabb ko ckázati szintet vigyünk a rendszerbe. A magasabb kockázat esetében nyilván magasabb jövedelem is várható egyegy pénzintézet, jelzáloghitelintézet esetében, a kockázatok pedig úgyis majd később jelentkeznek, amikor már gyakorlatilag magánkézbe került ez a z intézmény. Ebben az esetben majd széttárjuk a kezünket, ha mondjuk, valamilyen pénzintézeti probléma, ne adj' isten, csőd következik be. Az már ilyen értelemben nem az államot érinti, viszont több százezer olyan lakossági ügyfelet érinthet, aki a jelzálo ghitelintézetekkel kapcsolatba került. Na, ezért aggályos, kedves képviselőtársaim, ez a törvényi szabályozás, és nem azért, ami le van írva elsősorban. Ha ezen a szemüvegen keresztül vizsgáljuk azt, hogy mit is jelentenek az egyes módosítások, akkor bizo ny el kell gondolkodnunk, szabade, lehete támogatni ezt a javaslatot. Elég csak arra utalnunk, hogy aggregált szinten valóban meg kell felelni a hitelbiztosítéki értékre vonatkozó szabályozásnak és a hátralévő futamidőszabályozásnak. Viszont épp az, hog y egyedi szinten felmentést ad erről a jelenlegi javaslat, és tudjuk azt, hogy mindig egyedi szinten dőlnek el vagy dőlnek be a hitelek, ezáltal a kockázat jelentősen megnő, hiszen az adott egyedi esetben ha túllépjük ezt a hitelbiztosítéki értékkorlátot, abban az esetben, ha valamilyen probléma következik be, bizony sokkal nagyobb veszteség érheti az adott pénzintézetet és ezáltal akár az összes többi szereplőt. Elsősorban még egyszer a lakosságot kell ebben kiemelni, hiszen ott van a legnagyobb szerepe en nek az intézménynek. Valóban arról is lehet polémiát nyitni, hogy közjegyzői okiratba kelle mindig foglalni a kölcsönszerződéseket, vagy elég - ahogy Molnár képviselő úr is jelezte - a vételi opció kikötése. Én úgy gondolom, hogy ebben lehet gondolkodni, hiszen ez tudja csökkenteni az ügyfelek költségeit. Bár meg kell jegyezni, hogy nyilván nem véletlenül van a közjegyzői okiratba foglalás, hiszen ezzel lehet leginkább felgyorsítani azokat a cselekményeket, amelyeket csőd, felszámolási eljárás esetén végr e kell hajtani. Ez talán az egész rendszer biztonságát növeli. De még egyszer mondom, ez egy reális felvetés lehet, hogy ne csak közjegyzői okiratban lehessen ezek után ilyen kölcsönszerződéseket kötni. Bár én úgy gondolom, hogy ez a jelenlegi szabályozás nem baj, hogy így van és így maradt. Nagyon érdekes kérdés a javaslatban az, hogy gyakorlatilag ezek után a forgalmi értéket is meghatározhatják a jelzáloghitelintézetek, nemcsak a hitelbiztosítéki értéket, mint ahogy eddig. Ez azért érdekes kérdés, mert eddig más szereplők végezték, úgymond, az értékbecslést, és megállapítottak valami forgalmi értéket, és a hitelbiztosítéki értéket ebből számították ki különböző szorzószámok és tapasztalati adatok alapján. Úgy gondolom, ez egy helyes rendszer, hiszen az e gész jelzáloghitelezés kulcsa az, hogy milyen forgalmi értéket határozunk meg. Ezekután, ha mind a két értéket ugyanaz az intézet határozhatja meg, innentől kezdve nem kell nagyon széles fantáziával rendelkezni ahhoz, hogy elképzeljük, milyen forgalmi ért éket is lehet egyegy adott ügyben meghatározni. Még egyszer mondom, aggregált, tehát összszabályozottsági szinten a kockázatok nem változnak, de bizonyos ügyletek esetében ezáltal komoly kockázatot viszünk magába a rendszerbe, hiszen innentől kezdve a fo rgalmi érték és a hitelbiztosítéki érték teljes mértékben összekapcsolódik, ráadásul egy szereplő által. Hosszasan lehet értekezni arról, hogy vajon a derivatív ügyletek fedezetként való bevonása mekkora kocká zati elemet visz a rendszerbe. Azt tudjuk, hogy a legkockázatosabb ügyletek mindig a határidős piacon történnek, lett légyen az forward, futures vagy opciós ügylet. Ezeknek a beemelése tekintetében - még ha korlátozott mértékben is - azt nem látjuk a törvé nyjavaslat indoklásában sem, hogy miért pont 12 százalékig történik. Ez hogyan jött ki? Nemzetközi tapasztalatok, vagy mi határozta meg ezt a számot? Ha ezt beemeljük, nyilvánvalóan a legkockázatosabb ügyletek esetében megint növelni fogja az egész rendsze r kockázatát. Nem zárkózom el ettől, hiszen tudjuk jól, hogy ez
