Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
1327 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kicsit meglepődtem, hogy Molnár képviselő úr a vezérszó noklatok között kétperces lehetőséget kapott egy kisebbségi bizottsági vélemény elmondása során. Eddig ezt nem tapasztaltam. (Molnár László: Nem vezérszónoki rendszer van. Nem figyeltél.) Gondolom, majd ez tisztázódni fog, hogy hogyan lehetséges. ELNÖK (Ma ndur László) : Ez gyorsan fog menni, ugyanis nem vezérszónoklatok vannak, hanem képviselői felszólalások, az írásban jelzetteknél tartunk. Elhangzott az első írásban jelzett felszólalás Szabó képviselő úrtól, és utána kapott kétpercest. Tehát körülbelül ez a rend. Ez teljesen megfelel egyébként a házszabályi előírásoknak. Ezt az időt, amit egyébként az önéből loptam el, természetesen hozzá fogom adni. Parancsoljon! DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon nagylelkűnek tetszett lenni. ELN ÖK (Mandur László) : Csak hogy tisztázódjon gyorsan a félreértés. DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm. Talán ott folytatnám, ahol tanult kollégám, Szabó képviselő úr abbahagyta. Talán a legfontosabb eleme ennek a törvényjavaslatnak, és amikor megítéljük az t, hogy vajon érdemese, értelmese ezt a törvényjavaslatot támogatnunk itt a Parlament falai között, az, hogy mennyire növeli a kockázatokat a jelzáloghitelintézetek kapcsán. Hiszen ez a legfontosabb kérdés, hogy ez a kockázati szint, amelyet Szabó képvi selő úr is jelzett, hogy növekszik a szabályok lazítása következtében, tolerálhatóe vagy sem. Ez a legfontosabb kérdés, úgy gondolom, akkor, amikor választ keresünk erre a kérdésre. De ha már áttekintéssel kezdte képviselőtársam is, ezért hadd mondjam el, hogy elég speciális a magyar jelzáloghitelintézeti piac, hiszen amíg az angolszász országokban ez a forma domináns hitelezési lehetőség különösen a lakosságot érintően, addig Magyarországon gyakorlatilag még nincs tíz éve, hogy el lehetett indítani ezt a típusú hitelezést. A magyar piac sajátosságából következik, hogy eléggé oligopolisztikus, hiszen három szereplője van jelenleg. Tudjuk, az OTPnek van ilyen, a HVBnek és a Földhitel- és Jelzálogbank, amely ilyen értelemben az összes többi bank esetében s zerepel, hiszen az FHB jelzáloghiteleit értékesíti úgymond viszontértékesítői hálózaton keresztül az összes többi pénzintézet, amely ezzel a konstrukcióval foglalkozik. Ez is egy speciális dolog, tehát nem arról van szó, mint a bankpiacon, ahol több mint n egyven szereplő van Magyarországon, és valóban éles és komoly verseny van a piaci szereplők között, nem, Magyarországon a jelzáloghitelintézetekkel kapcsolatban háromszereplős a piac. Tehát úgy gondolom, nem mondhatjuk azt egy háromszereplős piac esetében , hogy jelentős és komoly versenyről beszélhetünk, és ez az ügyfelek esetében is lecsapódna, mondjuk, alacsonyabb hitelkamatok vagy költségek tekintetében, gondolok itt elsősorban a járulékos költségekre. Ezt mindenképpen előre kell bocsátani azért, hogy m egértsük ennek a törvényi lazításnak a lehetőségét, elképzeléseit, jövőjét. Megítélésem szerint több aggályos elem található ebben, összességében talán ez még mindmind kezelhető lenne abban az esetben, ha nem derült volna ki a múlt héten az a végső cél, a mi miatt egyáltalán ez a törvényjavaslat bekerült elénk, hiszen azt mondhatjuk, hogy globálisan - ahogy képviselő úr is fogalmazott: aggregált szinten - talán a kockázatok nem változnak, hiszen továbbra is érvényben marad az átlagos hátralévő futamidő szab ályozása, illetve a hitelbiztosítéki értékre vonatkozó szabályozás. (10.10) Viszont múlt kedden kiderült az, hogy a kormány kijelölte az FHBt privatizálásra, tehát a privatizációs vagyonba ilyen értelemben most már konkrétan is bevonta, és elég jelentős b evételt vár
