Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZABÓ LAJOS (MSZP):
1324 A mostani változtatás azonban, amely alapvetően kisebb pontosításokat céloz meg, legalábbis a bejelentett elképzelések szerint, jó néhány kérdésre komoly problémákat vet fel. Nem tekinthetünk el attól a helyzettől, hogy a Földhitel- és Jelzálogb ank privatizációja a nagyon közeli jövőben várható, és ennek kapcsán jó néhány olyan változtatás lép be a törvénybe, amely aggályokat vet fel. A rövid távú szempontok felülírják a jogbiztonságot és a hosszú távú szempontokat, és a magyar állam szempontjábó l komoly kockázatokat rejt a jelenlegi szabályozás, ha az elfogadást nyer. Nagyon komoly gondunk van a tekintetben, hogy a felügyeleti jogkör, amely az elmúlt időszakban a pénzügyi szektor egészére nézve is problémás volt jó néhány esetben, lazulhat. Nem t udunk ezért elfogadni olyan változtatást, amely ezen tekintetben a felügyeleti ellenőrzések ritkább vagy gyengébb hatósági lehetőségeit rejti magában, hiszen ez a kérdéskör, a jelzáloghitelezés is éppen a nagyobb kockázati kitettség miatt komoly veszélyek et rejthet magában. A különböző kiterjesztések, amelyek rugalmasabb piaci lehetőségeket, nagyobb hitelfelvételi lehetőségeket jelentenek - ugyanakkor látni kell a mai viszonyok közepette , megint csak kockázatokat rejtenek magukban, hiszen mindenki el van adósodva, nemcsak az állam, hanem a lakosság és a vállalati szektor is. Egyegy ilyen kiterjesztés ezeket a kockázatokat növelheti, ami egyébként egy láncreakciószerűen kialakuló eladósodottságot és körbetartozási hullámot gerjeszthet, és ennek a veszélye a törvénymódosítás kapcsán fennáll. Mindezen okok miatt a költségvetési bizottságban ezt a beterjesztett módosítást nem tudtuk támogatni. Ugyanakkor bízunk benne, hogy a vita során az ellenzék oldaláról érkező szakmai módosító jellegű indítványokat a korm ánytöbbség akceptálja, abban az esetben ez a törvény is jobbá tehető. Ha nem, akkor sajnálatos módon valószínűleg a kritikai véleményünk és az elutasító véleményünk fennmaradhat. Szeretnénk, ha a vita során ebben pozitív lépések történnének, és tudnánk egy jobb törvényt alkotni közösen. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, 1010 perces időkeretben. Először is az írásban előre jele ntkezett képviselőknek adom meg a szót, így a sorban elsőnek Szabó Lajosnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, képviselő úr! SZABÓ LAJOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha az előttünk fekvő jelzáloghitelintézeti törv ényről szeretnénk beszélni, először talán egy kis áttekintést kéne kapni arról, hogyan alakult ki ez az intézményrendszer, hogyan működött, és mik indokolhatják azokat a változásokat, amelyeket most végre kívánunk hajtani. Az első szabályozás, a jelzálogh itelintézetekről és jelzáloglevelekről szóló '97. évi XXX. törvény teremtett lehetőséget olyan szakosított hitelintézet létrehozására, amely ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett hosszú lejáratú, futamidejű hiteleket tudott nyújtani, és az ehhez s zükséges pénzügyi forrást jelzáloglevelek kibocsátásával teremtették elő. Jelentős változást hozott a 2001. évi L. számú, a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról hozott törvény, amely megteremtette a lehetőségét annak, hogy a jelzáloghitelintézet más hi telintézettől megvásárolja a Magyarország területén lévő ingatlanon alapított önálló zálogjogot, ezzel gyakorlatilag refinanszírozva az általa nyújtott kölcsönt. A módosítás egy új együttműködést alapozott meg a jelzáloghitelintézettel, amelynek eredménye ként alapvetően megindult a kereskedelmi bankok szerepe a jelzáloghitelek nyújtásában. A magyar pénzügyi szektor mélyülésével a hitelintézeti szektor elért egy olyan fejlettségi szintet, amely már indokolhatja, hogy bizonyos megszorítások mellett a szabály ok is lazulhassanak. Mégis a pénzügyi szolgáltatásoknak és a hitelpiac stabilitásáért felelős hatóságoknak - elsősorban a PSZÁFnek, az MNBnek - fel kell készülni a közeljövőben a hitelezésbe bevont vagyontömeg
