Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZABÓ LAJOS (MSZP):
1325 jelenleginél jóval nagyobb volumenére, köszö nhetően az állami kamattámogatásoknak, valamint a hitelállományok jövedelemfedezettségének csökkenéséből adódó következményekre tekintettel is. A piaci konkurencia nélküli ügyfélszerzési gyakorlat eredményezte extenzív növekedésnek vége, a verseny az ügyfe lekért fokozódik, ami együtt járhat a rosszabb adósok előtérbe kerülésével, ami miatt valószínűleg a hitelportfóliók romlására lehet számítani az elkövetkezendő időszakban. Ezeket a lehetséges negatív kimeneti kockázatokat jelentősen mérsékelni lehet a szo lgáltatók részéről termékinnovációval, a jelenleginél szofisztikáltabb biztosítékrendszerrel és kockázatkezelési eljárásokkal, az ügyfeleket tekintve pedig a pénzügyi kultúra fejlődésével. A jelzáloghitelezés és kapcsolódó tevékenységei alapvetően jó hatá st gyakorolhattak a fentebb említett kockázatok mérséklésére is. A T/1095. törvényjavaslat egyértelműen azt célozza, hogy a megváltozott igényeknek eleget téve kiterjessze a jelzáloghitelezésben rejlő potenciális lehetőségeket úgy, hogy a jelzáloghitelez ési tevékenység bizonyos szabályainak lazítása ellenére mégse csorbuljon számottevően a hitelkihelyezés biztonságának szintje, a hitelportfóliók minősége vagy a pénzügyi stabilitás. A hatályos jelzáloghitelintézeti törvény európai viszonylatban igen szigo rú elvárásokat fogalmaz meg a kibocsátókkal és a jelzáloglevelekkel kapcsolatban. Már a törvény 1997es eredeti változata is a befektetők biztonságát tartotta szem előtt, de az elmúlt években is folyamatosan az európai elvárásoknak való megfelelés biztosít ása újabb és újabb kockázatmérséklő pontok beiktatásával, például a jelenértékű alapú fedezeti megfeleltetéssel ezt a biztonságot szolgálta. A szabályozás talán egyetlen ponton, a kibocsátó fizetésképtelenségének kezelésénél mutatott hiányosságot, ezt kívá nja most ez a törvénytervezet korrigálni. Újdonság: a jelzáloghitelintézetek hitelintézetek vagy biztosító részvénytársaságok mellett pénzügyi vállalkozásoktól is vásárolhatnak jelzáloghiteleket. Mindezt a pénzügyi vállalkozások lakáshitelezésben játszott szerepének folyamatos emelkedése indokolja, amelyek számára a jelzáloglevél alapú hitelezéshez kapcsolódó részvétel olcsóbb forrásbevonást és nagyobb biztonságot valósít meg. Mindez végső soron lecsapódhat a hitelek, az intenzívebbé váló verseny következt ében a teljes hiteldíjmutató csökkenésében is. Annak várható hatása, hogy a jelzáloghitelintézeteknek az EGTtagállamok területén lévő ingatlanok fedezete mellett is lehetőségük van hitelt nyújtani, jórészt szimbolikus, mivel előreláthatóan a portfólióikb an marginális szerepe lesz csak a külföldi vagyonelemeknek. A 15 százalékos korlát, amelyről államtitkár úr is, illetve a bizottsági előadók is beszéltek, effektív garanciát tud nyújtani a külföldi fedezet idézőjeles magasabb kockázatára. (10.00) A teljes hitelállományban a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, valamint az önálló jelzálogjogvásárlások időpontjában a legalább ötéves futamidejű jelzáloghitelintézeti követelések aránya nem lehet kevesebb 80 százaléknál. Ez a ren delkezés csak pontosítást tartalmaz a hatályos törvényhez képest, amely csak a kölcsönszerződések megkötésekor írta elő ezt a rendelkezést, így ez a módosítás felfogható kismértékű szigorításnak is. A javaslat nem enyhít azon a kikötésen, hogy a teljes hit elállomány nem lépheti túl a fedezetül szolgáló ingatlanok hitelbiztosítási értékének 70 százalékát, de hitelenként megengedi maximum 100 százalékig az ennek való kitöltését. Ezzel analóg szabály vonatkozik a futamidőre is. Ezek a lazítások pusztán hitelen ként egyedileg növelik a hitelezési kockázatot, noha az aggregált biztonsági szintből sem formálisan, de valószínűleg effektíve sem fognak engedni. Itt szóba jöhet még az adósinformációs rendszerek bevezetésének biztonságemelő hatása is, hogy ellensúlyozás ra kerüljenek a magasabb egyedi hitelbiztosítéki érték alatt meghatározott magasabb finanszírozási kockázatok. Ha a jelzáloghitelfedezet lakóingatlan, akkor a hitelbiztosítéki érték 70 százalékáig vehető figyelembe rendes fedezetként, az idevonatkozó hatá lyos érték jelenleg 60 százalék.
