Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP):
1301 Köszönöm szépen a szót. Azt szeretném elmondani, hogy ez egy olyan jellegű dolog, amelyikről akkor is kell beszélni, ha ez nagyon késői órában történik. Szeretném a miniszter urat kiábrándítani valamiből. Szándékosan nem mondom annak az intézetnek a nevét, amelyikben hosszabb időt eltöltöttem a tengerentúlon, és éppen azért nem lehet azt képzelni, hogy ebben az új ellátási formában a beteg és az orvos viszonya megváltozik. Megosztanám a miniszter úrral azt, hogy például a miskolci meg yei kórházban végeztek egy betegelégedettségi vizsgálatot, és a betegek 98 százaléka elégedett volt az ellátással. Ez nem azt jelenti - hangsúlyozom, nem azt jeleni , hogy az ellátás nem lehetne jobb, csak a betegek nem buták. Ezzel szemben, ahogy a beteg ek a rákot kezelő híres intézménybe beléptek, rögtön beléptek egy meghatározott tanulmányba, ezt alá kellett írniuk. Egyszer találkoztak egy orvossal, a következő alkalommal már nem biztos, hogy ugyanazzal az orvossal találkoztak, és az utána következő alk alommal megint nem biztos, hogy ugyanazzal az orvossal találkoztak. Ha a beteg elkezdett idegeskedni - többnyire az ellátást a nővérek biztosították, a gyógyszereket a gyógyszerészek szolgáltatták ki , akkor első lépésben a pszichológust hívták hozzá. Ha a pszichológus nem volt elég, akkor a következő lépésben az intézet jogászát hívták hozzá, és megnézték a szerződést. Csak azt akarom mondani, hogy nem változott semmi. (Az elnök csenget.) Ez törvény, de nem lesz változás. (Taps a KDNP soraiból.) ELNÖK (Ha rrach Péter) : Ismét Molnár Lajos miniszter úr következik. (Dr. Molnár Lajos: Próbáltam kikapcsolni, elnök úr.) Nem sikerült, de akkor visszavonjuk, most már nem látható. Puskás Tivadar két percre kért szót. DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP) : Köszönöm a szót. Csupá n egy matematikai műveletet szeretnék itt elmondani, még nincs éjfél, úgyhogy egy kicsit korán kezdtem. Emlékszem rá, amikor öt évvel ezelőtt Csehák Judit volt a miniszter asszony, az 50 százalékos béremelés megvolt, és utána körülbelül negyedévvel egy fél ig nyílt összejövetelen azt mondotta - konkrétan a Motesz tanácsülésén volt , hogy olyan négy év következik, hogy ezen négy év alatt nem lesz béremelés. Az 50 százalék megvolt, egy fillér nem lesz ezután. Leültünk, és kiszámoltuk kamatoskamatszámítással azt az értéket, hogy az addigi - emlékeim szerint - 8,75 százalékos évente következő közalkalmazotti béremelés, valamint a most egyszerre történő 50 százalékos béremelés négy évre visszamenőleg, illetőleg négy év alatt mit hoz a konyhára, és végül az eredm ény az lett, hogy 1,5 százalék különbség volt. Úgyhogy az 50 százalékos béremelés nagyszerű politikai hatású volt, de ha négy évre vetítjük a fokozatos emeléseket és az 50 százalékost, akkor gyakorlatilag ugyanaz az értéke. (Az elnök csenget.) Tehát nem ér demes erről éjfél előtt öt perccel beszélni. ELNÖK (Harrach Péter) : Nagy Kálmán képviselő úr írásban előre jelzett felszólalása következik. DR. NAGY KÁLMÁN (KDNP) : Nagyon szépen köszönöm a szót. Igazából bizonyos realitásokat alapul véve szeretné k megfogalmazni néhány dolgot, amit a miniszter úr kért tőlünk. Az egyik a vizitdíjjal és a kórházi ápolási díjjal kapcsolatos állásfoglalásunk. Az a véleményem, hogy a vizitdíj és a kórházi ápolási díj az ország különböző részei között az egyenlőtlenséget fokozza, ha ez reális pénzösszeget jelent, mint amit a miniszter úr mond; fokozza a szakmán belül is az egyenlőtlenségeket. Miért? Azért, mert a nagyon szegény területeken, a szegény megyékben nem fogják befizetni a vizitdíjat, vagy a szociális kedvezmény t veszik igénybe, azoknak a kórházaknak a bevétele lényegesen kisebb lesz, mint azokon a területeken, ahol a kórházakban befizetik a vizitdíjat. Ezt mivel kompenzáljuk? Ugyanúgy mivel kompenzáljuk azt, hogy az a körzeti orvos, aki, mondjuk, SzabolcsSzatmá r megyében a határ mellett dolgozik, nem összehasonlítható azzal az orvossal, aki Budapesten dolgozik? - mert ott mindenki befizeti a vizitdíjat, a másik helyen pedig nem.