Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz,
1290 járulékokkal. Sokan tudják úgy, hogy az egészségügyi szolgáltatás mindenki számára adott, természetesnek tekintik, hogy azokat valaki csak úgy számára adja. Eszükbe sem jut, hogy járulékfizetéssel szer zett jogról van szó, ami nem terjed ki mindenkire. A mostani javaslat célja az is, hogy leszámoljon az ingyenesség illúziójával. Európa országainak többségében a betegeknek szimbolikus összeget, de fizetniük kell az egészségügyi ellátás igénybevételekor. E gy kimutatás szerint hazánkban évente több mint 200 milliószor keresik fel a páciensek az orvosokat, ebből több mint 55 milliószor a háziorvosokat. A vizitek harmada a szakemberek szerint indokolatlan, aminek több oka is van, de leginkább az, hogy a betege k nem ismerik fel a tüneteket. Németországban a vizitdíj bevezetésének hatására állítólag 40 százalékkal csökkent az orvoshoz látogatók száma. Ezeknek az országoknak a tapasztalataiból azt szűrhetjük le, hogy a kis összegű önrész is képes az ellenőrizhetet len és nagy összegű hálapénz visszaszorítására, másrészt ésszerűbbé teszi az ellátórendszer igénybevételét, hatékonyabbá teszi az ellátást. Nekünk pedig pont ezek megteremtése kell legyen a célunk. Az egészségügy egészére vonatkozó szemléletváltásra van te hát szükség a társadalomban. Meg kell értetni, hogy a vizitdíj szimbolikus értelmű és jelentőségű, nem tekinthető pluszadónak - ahogy ellenzéki képviselőtársaim a múlt héten ezt minősítették , szimbolikus, képletes erejű, azt az üzenetet hordozza, hogy se mmi nincs ingyen, mindennek ára van, s ebbe a körbe tartozik az egészségügyi szolgáltatás is. A beteg egy költségérzékeny szolgáltatásvásárlóvá válik. Tudatosabbá teszi a beteget, miközben fontos hozzátenni, hogy a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a v izitdíj, a kórházi napidíj teljes összege a szolgáltatónál, az orvosnál, a kórháznál marad, az a saját bevételét képezi, felhasználásáról a szolgáltató a saját belátása szerint dönthet. Egy átlagos háziorvoskörzetben, ahol évente 1012 ezer orvosbeteg tal álkozó van, maga az összeg sem elhanyagolható. A vizitdíjjal tehát több pénz kerül az egészségügybe. Itt szeretném kiemelni, hogy természetesen gondoskodni kell arról, hogy széles körű mentesség és támogatási rendszer segítse a rászorultakat. Ennek alapos átgondolására szükség van. Tisztelt Képviselőtársaim! Amennyiben olyan egészségügyet szeretnénk, amelyet megfogalmaztunk, azaz egy hatékonyan működő, modern és igazságos egészségügyet, akkor a reformokkal mielőbb hozzá kell nyúlni ehhez a területhez. Amenn yiben eltökéltek vagyunk a hálapénz elleni küzdelemben, szükséges a vizitdíj- és a kórházi napidíjfizetési kötelezettség bevezetése. Köszönöm a késői órán a figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalások következnek. Horváth Zsolté a szó. DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz, BácsKiskun megye, 2. vk.): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Kránitz képviselő úr, számoljon velem együtt, legyen szíves! Azt mondta ön, hogy 100 milliárd forint hálapénz van a rendszerben egy esztendőben. Képviselő úr, 10 millió magyar állampolgár van. Kérem, ossza el ezt a két számot egymással. Ez azt jelenti, hogy a csecsemőtől kezdve mindenki, minden egyes magyar ember évente 10 ezer forint hálapénzt fizet. Végiggondolta, hogy ez mit jelent? Nem? Segítek. Számoljunk tovább! 20 0 ezer olyan ember van, aki a magyar egészségügyben egyáltalán napi kapcsolatba kerülhet beteggel, és ez egy kicsit már fölébecsült szám. Osszuk el ezt a 100 milliárdot ezzel a 200 ezerrel. Ez azt jelenti, ön szerint, képviselő úr, hogy minden magyar egész ségügyi dolgozó, aki kapcsolatba kerülhet beteggel, évente 500 ezer forintot visz haza hálapénzből. Végiggondolta ezt a számot? Nem. Képviselő úr, ne higgyen el mindent, amit a szájába adnak. Néhányan pár éve dolgozunk ebben a rendszerben, és az elemi szám tani műveletek végrehajtására képesek vagyunk. Azt monda, képviselő úr, hogy jelképes összeg az a néhány száz forint. Képviselő úr, ez 30 milliárd forint bevételt fog jelenti a magyar költségvetésnek. Miért mondom azt, hogy a magyar
