Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
1268 heti - akkor, azt hiszem, 18 volt a kötelező tanítási óra - 18 órát tanítani, erre felkészülni, koptatni magukat, elviselni a gyerekekkel való állandó feszültséget, a szülőkkel való konfliktusokat, viszon t nem tudják elképzelni az életüket úgy, hogy egyik pillanatról a másikra a heti 18 óra tanítás után bevonuljanak a főzőkanál mellé. Nagyon előnyös megoldás volt számukra az, hogy idő előtt vagy éppen 55 éves korukban nyugdíjba mentek, és fokozatosan vonul tak ki az aktív életből, és emiatt nem szenvedtek olyan hátrányt, mint amiket ez a törvénymódosítás most jelent. Volt egy olyan kollégám, aki 75 éves korában is még latint tanított az iskolában, nagyon kevés óraszámban. Az egész iskola fiatalsága felnézett rá. Ez a latintanár nyilván nem vállalna most munkát, mert ha kiszámolná, hogy az összevont jövedelme után mennyit kell adózni, rájönne, hogy nem éri meg, többet kellene elköltenie már gyógyszerre és orvosra. Nem tudom, hogy a képviselő hölgyek és urak kö zül hányan és milyen gyakran utaznak villamoson vagy metrón. Én elég sűrűn teszem. A múlt héten volt az az eset, hogy felszállt egy általános iskolai osztály két tanárnővel a villamosra. A gyerekek nem voltak rosszak, csak éppen - mint a gyerekek - irdatla n hangosan beszélgetek, mindenen rihegtekröhögtek. Elképesztően fárasztó volt már nekem is. De nem is bírta hallgatni mindenki szó nélkül, megkérdezte a villamoson utazó egyik utas a kísérő tanárnőt, hogy mondja, kedves, hogyan lehet ezt idegekkel bírni. A válasz teljesen mindegy, hogy mi volt - nagyon nehezen. Ez a szakma, ez a hivatás olyan, ami koptatja az embert, ami iszonyatos feszültségeket jelent számukra, és ha megfosztjuk őket az emberi méltóságuktól, hogy úgy vonuljanak nyugdíjba, úgy készüljenek életük utolsó harmadára, hogy ne érje őket hátrány, akkor nagyon rosszat teszünk. Ha jól emlékszem, a nyári miniszterelnöki nyilatkozatok között többször olvastam azt, hogy néhány területet nem fog érinteni a megszorítás. Ilyen terület volt a nyugdíj vagy a nyugdíjasok említése is. Ebben a törvényjavaslatban ennek az ellenkezője köszön vissza. Csak olyan hátrányos nyugdíjreformot tartok az emberi méltóság szempontjából elfogadhatónak, amely legalább 15 éves kifutási időt enged, azért, hogy az emberek méric skélhessenek, meggondolhassák, hogy mi az előnyösebb nekik, mi a hátrányosabb, hogy felkészülhessenek arra a szükségszerűen bekövetkező rosszra, amire, úgy látszik, hogy számítanunk kell a közeljövőben. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Ékes József képviselő úrnak. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Göndör István képviselőtársam rám is hivatkozott. Én ebben az egészben azt látom, hogy egy generációt nem hagyunk tisztes séggel kifutni. Ezt mondom azért is, mert többen említették a Ratkókorszak szülötteit, és pont most, amikor a megszorítások vannak - közüzemi díjak emelkedése, a vizitdíj bevezetése , ennek a törvénynek a megalkotása azt a korosztályt fogja legjobban súj tani, amelyik tisztességgel végigdolgozta az életét, és a legnehezebb időszakban is helyt tudott állni - gmk, vgmk , kizsigerelte magát, lehet nyugodtan így fogalmazni. Ezek az emberek ma egészségileg olyan állapotban vannak, hogy azt lehet mondani, a viz itdíj legnagyobb számban törtnő befizetői lesznek. Nem véletlenül mondta a képviselő asszony, hogy a zebrán lassan kötelező lesz majd átmenni egy bizonyos kor után. Az eutanáziatörvénnyel is foglalkoztunk; majdnem azt lehet mondani, hogy egy államilag rend ezett eutanázia fog Magyarországon bekövetkezni. (Közbeszólások a kormánypártok soraiban.) Államtitkár úr csóválhatja a fejét úgy, ahogy akarja. Nekem a legnagyobb problémám azzal van, hogy ha valaki külföldön elhelyezte a pénzét illegálisan, nyugodtan haz ahozhatja 10 százalék adóval megterhelve, legálisan a forintjait. A probléma ott kezdődik, hogy a teherviselés nem egyforma. Nem véletlenül mondta képviselőtársam is, hogy érdemes lenne a családi adózáson elgondolkozni, a gyarapodás mértékén elgondolkozni, a teherviselés mértékén elgondolkozni, mert amelyik családban adott esetben három gyermeket
