Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1246 Kérem szépen, nem az a probléma, hogy az ’50es évek elején volt néhány év, amikor sok gyermek született, hanem az, hogy 1956 súlyos vízválasztó volt a demográfia terén is: azóta csúszunk le a népe sedésben, akkor vették el az életkedvét a nemzetnek, és ezt nem nyertük vissza azóta sem. Sokat hallottunk arról, hogy készül egy új, átfogó nyugdíjtörvény. Miért nem várjuk azt meg? Miért nem lehet megvárni a jövőre esedékes átfogó nyugdíjreform ot? Azt gondolom, hogy talán azért, mert igazából söpörni kell az utat a konvergenciaprogram, a költségvetési törvény és valószínűleg nagybanegészében a 200713 közötti európai uniós források önrészének biztosítása előtt. Ez az ára, kérem szépen, annak, h ogy most megint egy olyan nyugdíjtörvényt hozunk, olyan módosítást csinálunk, amellyel igazából, azt hiszem, konzerváljuk a problémáinkat. Mert mi a kormány válasza ezekre a problémákra? Szűkítés, megvonás, elvonás. Nem az elosztható, a társadalombiztosítá si alapba befolyt pénz értékét őrzik meg, nem ezt bővítik, nem azon gondolkodnak, hogy hogy lehet többet befizetni, munkahelyteremtéssel, a fekete, szürkegazdaság kifehérítésével, a vidék sok százezres alkalmi munkából élő tömegének bevonásával a tb- és n yugdíjrendszerbe. Ezzel, elsősorban a leendő nyugdíjasokat és a rokkantnyugdíjasokat érintő megszorító csomaggal egy negatív spirált idéznek elő. Egyre nagyobb teher járul az egyre szűkülő, aktív, járulékot fizető népességre, és egyre kevesebb jut a nyugdí jpénztárakba. Két képet mondanék önöknek. Olyan ez a nyugdíjrendelet, mint akvárium a tengerben. Az akváriumban lévő halakat etetjük tubifexszel meg szárított bolhával, az akváriumon kívüli halak egyre veszélyesebb környezetben élnek, olajjal szennyezett a világ, lehalászás folyik, és gyakorlatilag, úgy látom, az akváriumon kívüli népesség óriási. (19.20) A másik kép pedig ennél morbidabb és súlyosabb. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer olyan, mint egy földön fekvő ember, amelyet most letakarunk egy sz őnyeggel; a szőnyeg kisebb, mint a fekvő ember, s a szőnyeget körbevágjuk, és levágunk kezeket, lábakat, netán fejet. Azt hiszem, nekünk a tengerben lévő halakkal kell foglalkozni igazán, és a kezekkel, lábakkal, fejekkel, amelyeket körbevágunk. Néhány gon dolat: beszéljünk néhány szót a rokkantsági nyugdíjasokról! A számok valóban drasztikusak. Óriási számokat hallottunk. Miről szólnak ezek? Ki kell mondani, hogy ezen óriási tömeg bizony javarészt a szocializmus és a végbe nem vitt rendszerváltozás hajótörö ttje. Az önkizsákmányolás a Kádárkorszakban, a spontán és rablóprivatizációban munkahelyüket elveszített tömegek létbizonytalansága, elértéktelenedése a munkaerőpiacon ide vezetett. Ezért sem szabad ilyen könyörtelenül kezelni ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy ez átgondolást igényel. Egy másik nagyon fontos dolog, hogy Kiss Péter szerint a nyugdíjrendszert úgy kell megváltoztatni, hogy a nyugdíjba vonulás ideje közelítsen a nyugdíjkorhatárhoz. Persze, mi azt gondoljuk, hogy igen - de miért akarnak jelentős tömegek idő előtt nyugdíjba menni? Óriási számokról beszélünk: azért, mert kilátástalannak ítélik meg a helyzetüket, kimenekülnek az egyre ingoványosabb, egyre több megaláztatást okozó munkaerőpiacról. Ez éppúgy menekülés, mint az előző helyzet. Nyugdíjko rhatár felemelése - hallatlanul izgalmas kérdés. Draskovics Tibor úgy vélte, hogy már rövid távon foglalkozni kell a nyugdíjkorhatár felemelésének kérdésével, és úgy kell a reformot elindítani, hogy az világos ösztönzést adjon a legális foglalkoztatás terj edésére. 5860 éves emberekről beszélünk. Miről van itt szó? Számos olyan gondolatot lehet itt még fölvetni, ami nagyon izgalmas és érdekes, én most mégis egy kicsit a jövőről beszélnék, és arról, hogy igazából mi volna a teendő. A brüsszeli Európai Bizott ság azt mondja, hogy a siker kulcsa a demográfiai megújulás elősegítése, az emberek segítése abban, hogy jobban egyensúlyozhassanak a munka, a család és a magánélet között, és így több gyermeket vállalhassanak; több munkahely és hosszabb aktív életszakasz, az idősek
