Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1229 CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaü gyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az elnök úr erőfeszítését a tárgyalási helyzet megteremtése érdekében. A benyújtott törvényjavaslat a fenntartható, igazságosabb nyugdíjrendszer érdekében szükséges, rövid távon megvalósítandó lépéseket tartalmazza. A nyugdíjrendszer jelenlegi helyzete, a demográfiai folyamatok várható jövőbeni kihívásai az elmúlt időszakban a közérdeklődés egyik fontos kérdésévé váltak. Ezt a folya matot erősítette, hogy az európai uniós tagországokhoz hasonlóan tavaly hazánk is elkészítette a nemzeti nyugdíjstratégiai jelentést. Ennek középpontjában az idősödési folyamat kihívásaira válaszoló, megfelelő színvonalú, biztonságosan finanszírozható nyu gdíjrendszer állt. A jelentés tervezetéről a civil szervezetekkel széles körű egyeztetést folytattunk, és számos állampolgári reagálást is kaptunk. A most kibontakozó vitákban, publikációkban szélsőséges egyéni vélemények is megnyilvánulnak, egyesek vészha rangot kongatnak a nyugdíjrendszer összeomlásáról, de a nagy többség a kihívásokra adandó megfelelő választ, a megoldási módokat keresi. A tavaly nyár óta folyó párbeszédnek, véleménycserének - hosszú előkészítő munka és számos egyeztetési forduló után - e lérkeztünk egy fontos állomásához. A most beterjesztett törvényjavaslatban szereplő változások már évek óta napirenden voltak, de a végrehajtást különböző okok hátráltatták. A javasolt lépéseket nem csupán az államháztartási egyensúly kényszere miatt kell megtennünk, hanem a már nyugdíjban lévők és a leendő nyugdíjasok iránti felelősség miatt, a nyugellátási biztonság érdekében sem halaszthatók. Vegyük sorra a nyugdíjrendszer főbb kihívásait! A statisztikai adatok igazolják azt az örvendetes folyamatot, hog y a magyar népesség átlagos élettartama fokozatosan növekszik. A nyugdíjazáskor várható élettartam a rendszerváltás óta a nőknél és a férfiaknál is közel két évvel nőtt. A számok azt mutatják, hogy nálunk a születéskor várható élettartam mintegy hat évvel marad el az Európai Unió átlagától, de jelenleg a 60 vagy 65 éves kort megélők hátra lévő élettartamában már csak mintegy három év az eltérés. A jövőben is dinamikus növekedés prognosztizálható, a férfiaknál évente másfél hónappal, nőknél évente egy hónapp al fog nőni az átlagos élettartam, miközben a termékenységi ráta ma is nagyon alacsony: 2005ben 1,32 volt, az önreprodukcióhoz minimálisan szükséges 2,1del szemben. Sajnos a jövőben sem várható a születések számának jelentős növekedése. Az előrejelzések szerint 2050re a nyugdíjas korúak aránya a népességen belül több mint duplájára, a jelenlegi 28,6 százalékról 59,2 százalékra fog nőni. További kihívás, hogy nálunk az aktivitási ráta az Európai Unió átlagától mintegy 6 százalékponttal marad el. Arra kell felkészülnünk, hogy a járulékfizetők és a nyugdíjasok aránya romlani fog a jövőben. Ha nem változtatunk időben, akkor egyre kevesebb munkavállalónak kell egyre nagyobb terhet vállalnia, és a már nyugdíjban lévők helyzete sem javulhat érdemben. A demográfi ai és az aktivitási folyamatok nyugdíjrendszerre gyakorolt és fokozódó nyomása következtében a társadalombiztosítási nyugdíjkiadások a bruttó hazai össztermék jelenlegi 9,9 százalékáról 2050re elérhetik a GDP 14,5 százalékát, miközben az európai átlag vár hatóan 12,8 százalék lesz. A Nyugdíjbiztosítási Alap járulékkal nem fedezett hiánya a GDP jelenlegi 2 százalékáról tíz év múlva akár 3, 2050re 4 százalékra is duzzadhat. Magyarországon a nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év. A nőknél az 1997től indított emelé ssel 12 évi átmeneti idő után 2009ben érjük el a 62 évet. Az európai uniós országok többségében 65 év az öregségi korhatár, ez arányban van az átlagos várható élettartam terén meglévő háromévi lemaradásunkkal. De nálunk a tényleges nyugdíjazási átlagéletk or az öregségi nyugdíjaknál 58,6 év, a férfiaknál 60,1, a nőknél 57,7, a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjazások átlagos életkora pedig
