Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1230 50,3 év, az öregségi és a rokkantsági nyugdíjazások együttes átlaga 56,7 év, vagyis a 62 éves korhatárnál több mint 5 évvel alacsonyabb a tényleges nyugdíjazási korcentrum. (18.00) Az Európai Unióban jellemző 65, esetenként 67 éves nyugdíjkorhatároz általában kettő és fél, három évvel korábbi tényleges nyugdíjazási korcentrumok tartoznak. A nyugdíjszabályok egyes ellentmo ndásai önmagukban is hozzájárulnak a finanszírozási feszültségekhez. Magyarországon az öregségi nyugdíjasok csupán 6 százaléka - jól értették, csupán 6 százaléka - megy nyugdíjba a tényleges korhatáron, 94 százaléka pedig a korhatár előtt. Ilyen arányú kor ai nyugdíjazás szinte példa nélküli. Ez azt jelzi, hogy az előrehozott nyugdíjra jogosító feltételeket csaknem mindenki teljesíteni tudja, vállalva a kedvezményhez kapcsolódó, esetenként igen szerény nyugdíjcsökkentést is. Az Európai Unióban az is kivétele s magyar sajátosság, hogy a korhatár előtt, tehát kedvezményesen nyugdíjba vonulók egyes csoportjainál nincs csökkentett nyugdíj, s akár ugyanott teljes aktív státusban foglalkoztatva őket a teljes nyugdíj is folyósításra kerül. Ezek a nyugdíjszabályok egy értelműen a mielőbbi nyugdíjazást ösztönzik, szinte mindenki él is ezzel a lehetőséggel, de közben nemcsak hosszabb ideig kell a nyugdíjat finanszírozni, hanem erre az időre kiesnek az általuk már nem fizetett vagy a kereset után részlegesen fizetett járul ékbevételek is. Korhatár előtt teljes nyugdíj és a teljes aktív státus lehetőségével nem konkurálhat olyan ösztönző módszer, ami a későbbi nyugdíjba vonulásban tenné érdekeltté az embereket. A korhatár feletti nyugdíjra a havi 0,5 százalékos, évi 6 százalé kos, két év után 12 százalékos nyugdíjpótlék nem versenyképes a korhatár alatti, lényegében puha nyugdíjszabályokkal. Az utóbbi években felerősödött néhány ellentmondásos nyugdíjszámítási módszer hatása is. Ilyen például a részleges valorizáció, a részlege s nettósítás, és részben ennek következtében az új nyugdíjak színvonala aránytalanul megugrott, egyes években a 13. havi nyugdíj nélkül számítva megközelítette a bér 80 százalékát is, szemben a teljes nyugdíjas kör 6264 százalék körüli színvonalával. Ha n em korrigáljuk ezeket a szabályokat, nemcsak a finanszírozási helyzetet rontjuk tovább, hanem a következő években fokozódik a nyugdíjasok csoportjai közötti ellátási aránytalanság is. Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslattal ezekre a kérdések re és kihívásokra kívánunk válaszokat adni. A korai nyugdíjazás feltételeinek módosítása és a korhatár alatti kereső tevékenység esetén a nyugdíjfolyósítási szabályok változtatása azt az üzenetet közvetíti, hogy minél többeknek érje meg a korai nyugdíjazá s halasztása, a nyugdíj igénybevétele nélküli aktív keresői státusban maradás. Célunk, hogy a tényleges nyugdíjazási életkor közelítse a normatív 62 éves korhatárt. Ehhez azonban, amint az okokat az előbbiekben jeleztem, konkrét lépések is tartoznak, a köv etkezők szerint. Aki 2008. január 1jétől az előrehozott nyugdíjat választja, annak a nyugdíjjogosultság új feltétele lesz a biztosítási jogviszony megszüntetése, szüneteltetése. Ha valaki a nyugdíj mellett változatlanul aktív kereső lesz, tehát tud dolgoz ni, van munkája, annak a minimálbért meghaladó kereset esetén a nyugdíj folyósítását a korhatár eléréséig szüneteltetnie kell majd. Akik kényszerből mennek korai nyugdíjba, mert nincs munkájuk, azok számára e korlátozás nem jelent hátrányos változást, de h a találnak más, eseti munkát, akkor a javaslat szerint a nyugdíjukat a minimálbér összegéig kiegészíthetik. 2010. január 1jétől ez a szabály kiterjed mindazokra, akik korhatár alatt nyugdíj mellett dolgoznak, függetlenül attól, hogy mikor mentek nyugdíjba . Azt kell elérnünk, hogy korhatár alatt ne a nyugdíj legyen a keresetet kiegészítő jövedelem, hanem fordítva. Hangsúlyozni kell, hogy 62 éves kortól a kereső tevékenység, függetlenül az elért kereset nagyságától, nem jár a nyugdíjfolyósítás felfüggesztésé vel.
