Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
1221 A helyi önkormányzatok zá rszámadása minden évben szinte önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. Engedjék meg, hogy néhány tényre hivatkozva reagáljak a képviselők által a zárszámadási vitában elmondottakra; először arra a kérdésre, hogy képeseke az önkormányza tok egyensúlyban tartani a költségvetésüket. A számok azt bizonyítják, hogy ha ésszerűen és fegyelmezetten gazdálkodnak, akkor igen. Megfelelő feltételek esetén a költségvetés is segít ebben. Látni kell, hogy az önkormányzatok 2005. évi bevételeinek csupán 7 ezrelékét kitevő önhiki elegendő volt ahhoz, hogy a saját tartalékok messzemenő feltárása mellett a közszolgáltatási feladatok ellátása megtörténhessen. Ami a kistérségi társulások működését illeti: eltérően néhány képviselőtársam véleményétől, én igen jó eredménynek tartom, hogy 2005ben a lehetséges 167 kistérségből 157 helyen olyan többcélú kistérségi társulás működött, ahol jelentős előrelépések történtek az érdemi közös feladatellátásban. Azt pedig természetesnek tartom, hogy a költségvetés pénzügyi ösztönzőkkel segíti e folyamat kibontakozását. Már most jelzem önöknek, hogy a jövőben is ezt fogja tenni - természetesen a tapasztalatokat visszacsatolva , a jövő évi költségvetés tervezetében is. Az önkormányzatok államháztartási tartalékképzési kötele zettségeiről szóló kritikai felvetésekre vonatkozóan változatlanul az a véleményünk, hogy 2005ben és 2006ban is az államháztartás valamennyi alrendszerének részt kell vállalnia az államháztartás helyzetének stabilizálásában. Természetesen ismerjük az ezz el járó problémákat. Most úgy látjuk, hogy jövőre e szférában minden bizonnyal nem lesz erre szükség. Röviden kitérnék a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak gazdálkodását érintő felvetésekre is. Néhány ellenzéki képviselő elmarasztaló megállapításokat tett a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2005. évi költségvetésének teljesítésével kapcsolatban, melyben teljesen megalapozatlannak nevezték mind a bevételi, mind a kiadási előirányzatokat. A tények azonban sok szempontból cáfolják és megkérdőjelezik ezeket a véleményeket. Ha valaki megtekinti és áttanulmányozza a benyújtott zárszámadási törvény mellékleteit, akkor láthatja, hogy a tényleges bevételi főösszeg csak minimális mértékben, mintegy 7,6 milliárd forinttal kevesebb a tervezettnél. Figyelembe v éve, hogy mintegy 3000 milliárd forint körüli összegről van szó, ez messze a tervezési hibahatáron belül van, százalékos mértéke az 1 százalék negyedrészeként fejezhető ki. A tervezettnél nagyobb hiányról tehát elmondhatjuk, hogy kizárólag a kiadási oldalo n keletkezett, de ezen belül is mindössze két előirányzatnál, nevezetesen: a nyugellátási és a gyógyszertámogatási előirányzatnál. Az összes többi kiadási előirányzat esetében a tervezett és a tényleges értékek közötti eltérések minimálisak. A nyugellátás i kiadásoknál keletkezett közel 60 milliárd forint nagyságú túllépést három tényező okozta. Az egyik ilyen a 2005. november 1jétől megvalósult 1 százalékos mértékű kiegészítő és visszamenőleges hatályú nyugdíjemelés, mely a többletkiadás mintegy egyharmad részét magyarázza. Az eltérés további mintegy egyharmadnyi részét, durván 20 milliárd forintot az úgynevezett automatizmusok tervezettnél nagyobb mértéke okozza. A harmadik pedig az, hogy a 2005. évi tervezés alapját képező 2004. évi bázisadatok valamelye st kisebbek voltak a tényleges értékeknél. A kiadási többlet másik felét a túlteljesülő gyógyszertámogatási kiadások okozták. A kormány a hathét éves múltra visszatekintő gyógyszertámogatási keret túllépései alapján úgy döntött, hogy az előirányzathoz k apcsolódóan 2007ben jelentős változtatásokat ér el ezen a területen. Ennek alapján benyújtotta az Országgyűléshez a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszközellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló T/1037 . számú törvényjavaslatot, amely biztosíthatja a szükséges intézkedések megvalósulását. Végezetül szeretnék reagálni arra a felvetésre, mely szerint az egészségügyi intézmények adósságállománya 2005ben az előző évhez viszonyítva növekedett, az adóssággal érintett intézmények száma pedig emelkedett. A szaktárca rendszeres felmérése alapján megállapítható, hogy míg 2004 végén a lejárt tartozásállomány a módosított kiadási előirányzathoz viszonyítva 1,17 százalék volt, addig 2005 végére ez az arány lecsökkent 0,89 százalékra, azaz a tendencia éppen az
