Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HARRACH PÉTER (KDNP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HARRACH PÉTER (KDNP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
1162 ELNÖK (dr. Szili Kat alin) : Képviselőtársaim… HARRACH PÉTER (KDNP) : Egyetértek az elnök asszonnyal… ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kérem önöket, mindannyiukat, hogy ne külön beszélgetéseket folytassanak, hanem kérem, képviselő úr, frakcióvezetőhelyettes ú r, hogy a napirend előttijét mondja el, önöket pedig figyelemre. HARRACH PÉTER (KDNP) : Az együttműködés szükséges, sőt követelmény, de csak akkor hatékony, ha kormányzásra és együttműködésre alkalmas miniszterelnök vezeti az országot, akit valóban érdekel a társadalmi csoportok véleménye, és képes még arra is, hogy az ellenzéki kezdeményezéseknek legalább a 10 százalékát elfogadja, és ne söpörje le az asztalról. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszön öm szépen. Kérdezem, hogy a kormány részéről kíváne bárki reagálni. (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Tisztelt Képviselőtársaim! Kuncze Gábor frakcióvezető úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából, ugyancsak napirend előtt kért szót: “Hogyan tovább?” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon sok történet áll mögöttünk, és még több feladat van előttünk. Ezért aztán figyelemmel arra is, ami szeptember 1718a óta történt Budapeste n és az országban, meg persze arra is, ami október 23án történt, tényleg felmerül az emberben a kérdés, hogy vajon innen most akkor hogyan tovább, merre megyünk tovább. Mert az biztos, hogy Magyarország óriási lehetőségek előtt áll, olyan lehetőségek előt t, amelyeket talán száz éve nem volt szerencsénk magunk előtt látni. S ha ez így van, akkor talán az sem vitatható, hogy egyszerűen felelősségünk az országgal meg az utánunk jövő generációkkal szemben is, hogy ezeket az adódó lehetőségeket megragadjuk. Ahh oz azonban, hogy Magyarország azokat az előnyöket, amelyeket az Európai Unió biztosít számára, minél inkább képes legyen kihasználni, és ugyanakkor távol tartsa magát a lehetséges hátrányoktól, amennyire csak lehet, bizony, tisztelt képviselőtársaim, szüks éges a politikai együttműködés, szükséges megkeresni fontos ügyekben azokat a pontokat, amelyekben egyet tudunk érteni. Már csak azért is, mert azok a kérdések, amelyekről itt szó lehet, legyen szó akár az egészségügyről, az önkormányzati rendszerről, a kö zigazgatásról, az adórendszerről, és így tovább, és így tovább, ezek az ügyek mindmind kormányzati ciklusokon túlnyúlnak. (13.30) Vagyis mindegyikünknek érdeke az, hogy olyan mederben folyjanak a fő kérdésekben az ügyek, amelyekben valamilyen minimális eg yetértés van. Az én parlamenti napirend előtti felszólalásom valójában arról szólt volna, hogy ha ez így van, akkor most félretéve mindazt, ami az elmúlt hetekben történt - és ezeknek a vitáit nem gerjesztve újra , azt mondjam, hogy az együttműködési kész ség megvan. Most hallottam az imént egy felszólalást, hogy az együttműködési készség szintén megvan, ha elfogadjátok az összes szempontunkat, és aztán ezek után pedig kezdjünk el együttműködni egymással. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez így nem fog menni! Mer t hadd hívjam fel a figyelmet arra, ha már önök beszélnek együttműködési készségről, hogy Semjén Zsolt frakcióvezető úr azért nem tudott
