Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 31 (27. szám) - Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SZABÓ LAJOS, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság alelnöke, a bizottság előadója: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHVARCZ TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1134 Ismerjük a biztosítás felügyeletének a történetét; mint már elhangzott, a bizottsági vitában a legaggályosabb volt és a legtöbb vitát váltotta ki az ellenőrzés kapcsán az önkormányzat megítélése, kérdése, hatásk öre, feladatai, valamint a megszüntetése után még felmerülő problémák, és később a megszüntetésével kialakult hiány. Ugyanis mindenki rájött, hogy valamilyen módon ellenőrizni kellene a biztosítót, felügyelet kell. Hogy ez most milyen alapon jöjjön létre, a korábbi korporatív alapon, vagy a parlament hozzon létre egy felügyelőbizottságot, vagy pedig hasonlóan az európai országokhoz, vegyes rendszerben történjen meg ennek a felügyeletnek a felállítása, ez végül is nem valósult meg, illetve létrejött egy egés zségbiztosítási ellenőrző testület úgy az egészségpénztár, mint a nyugdíjpénztár vonatkozásában. De mondjuk meg őszintén, ennek komoly, megrendítő hatását mind a mai napig nem látjuk, nem érezzük. Tehát ezért örültünk ennek a törvénytervezetnek, és felmerü ltek kérdések a törvénytervezet kapcsán, még a vitában, mikor ennek a koncepcióját megfogalmaztuk: hogy hova tartozzék ez a felügyelet, ki hozza létre, milyen létszámmal, milyen költségvetési keretből, és milyen jogosítványai legyenek. A beterjesztett törv ényjavaslat ezekre a kérdésekre részben ad választ, hiszen a hovatartozás kérdése, hogy a kormányzati hierarchiában milyen struktúrában helyezkedjen el, nem teljesen egyértelmű. Számunkra egy parlament által létrehozott, PSZÁFszerű jogosítványokkal rendel kező, a miniszter által felügyelt és a miniszter munkáját segítő felügyelet lenne az, ami valódi felügyeletet jelentene. Hiszen mit kellene megoldania ennek a felügyeletnek? Ellenőrizni kellene azt, hogyan gazdálkodik az OEP ebből a hatalmas vagyonból, pon tosan meg kellene nézni azt, milyen módon kötik meg a biztosító és a szolgáltatók a szerződéseiket, és ezek a szerződések hogyan teljesülnek. Itt a törvénytervezetben felsorolásra kerültek olyan jogosítványok és hatáskörök, amelyek bizonyos mértékig kevere dnek, hiszen a biztosításfelügyelet a törvénytervezetben minőségbiztosítási feladatokat és indikátorok kidolgozását tűzi ki célul. Ezzel kapcsolatban az lenne a véleményünk, hogy csupán azt ellenőrizze, hogy az adott szolgáltató rendelkezike valamilyen mi nőségtanúsítással, és ezt rendszeresen, évente auditálja. Az összes többinek a kidolgozása nem a felügyelet kérdése lenne, hanem az adott minőségbiztosítási rendszerhez tartozik, hogy milyen indikátorok és milyen paraméterek alapján ellenőriznek. A másik p edig: az ÁNTSZ bizonyos ellenőrzési és hatósági jogosítványát telepítené át a felügyelethez. Mi azt mondjuk, hogy mindegyik hatóság a maga struktúrájában végezze a maga dolgát: az ÁNTSZ ellenőrizze a minőségi munkát, azt, hogy a szolgáltatók rendelkezneke azokkal a feltételrendszerekkel, amelyek alapján szolgáltathatnak, a biztosító pedig nézze meg, hogy jóe a szerződés, és mindenképpen, hogy azt végrehajtjáke. Nagyon fontos feladat - és ebben teljes mértékig egyet tudunk érteni , hogy az ellátottak, a szolgáltatást igénybe vevők milyen módon szerezhetnek érvényt jogaiknak, és milyen módon tudják a saját panaszaikat érvényesíteni. Erre is van egy kialakított rendszer: a betegjogi képviselet rendszere. Abban egyetértünk, hogy a betegjogi képviselet rendsz erében felmerülő problémák, vitás esetek gyakorlatilag megállnak ezen a szinten. Általában - mondjuk meg őszintén - nem nagyon történik semmi. Valamilyen módon elmennek az igazgatóhoz, bejelentik, vagy a kamara etikai bizottságánál, vagy valahol indul egy vizsgálat, és előbbutóbb bírósági ügy lesz a dologból. Ebben az esetben a felügyeletnek lenne egy olyan jogosítványa, hogy ezeket a panaszokat kivizsgálja, de abból a szempontból, hogy a szolgáltató megtette mindent, ezek a panaszok mennyire jogosak, és milyen módon lehetne ezeket orvosolni. A másik kérdés, ami sokáig lógott a levegőben, az, hogy a kialakult önkéntes egészségbiztosítóknál működő egészségpénztárak milyen egészségügyi szolgáltatást végeznek. Hiszen időnként rémregénybe illő szolgáltatásokat is finanszíroztak; ez a kérdés most már részben megoldódott. De ennek a felügyeletnek lenne olyan feladata, hogy ezeket az egészségügyi szolgáltatásokat olyan szempontból ellenőrizze, hogy valóban egészségcélra használják ezeket, nem
