Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 31 (27. szám) - Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP):
1125 A jelenlegi egészségügyi törvénydömping lényege éppen ez. Az orvosi, a gyógyszerész és szakdolgozói kamara tagsá ga az egészségügy szereplőinek fontos, de elenyésző kisebbsége. Az egészségügy legfőbb szereplői a társadalom tagjai, a betegek. Nekik semmiféle érdekérvényesítési joguk nincs, nem is igen volt, és érdekeiket, akármilyen paradoxonnak is tűnik, a hivatástud atból eredően a rendszerváltás után újjáéledő, napjainkra jelentősen megerősödött szakmai kamarák védték és védik még. Mert bizony, képviselőtársaim, a gyógyítás szolgálat és hivatás, nem pedig szolgáltatás, ahogy azt a másfél évtizede taroló fiskális poli tika gondolja. Megveszlek kilóra, doki! - mondja néha egyegy anyagi javakban igen, de szellemiekben nem túlságosan dúskáló úgynevezett beteg, ha nem úgy történik az ellátása, a kiszolgálása, ahogy ő gondolja. Nos, ez is a szolgáltatáscentrikus, a hivatást udatot, szolgálatot semmibe vevő vagy azt csak gazdasági érdekből kihasználó fiskális politika eredményes pusztítása az orvosbeteg kapcsolatok terén. A szakmai kamarák leépítésével tehát nem elsősorban az orvosok, gyógyszerészek jogait csorbítjuk, hanem a betegek valódi érdekképviseletét, mert megismétlem, orvos és beteg között elsősorban a szolgálat valósul meg az ellátás során, melyet a nagy többség hivatástudattal végez. Az orvosoktól éppen akkor kell majd védeni a beteget, ha szolgáltat, és szolgáltatá s valósul meg. De ha ez lenne a cél, nem kellene elbánni a kamarákkal. Tisztelt Képviselőtársaim! Gyakorló orvosként 20 év óta figyelem a mindenkori hatalom egészségpolitikusait, és bizony gyakorló orvos kollégáimmal együtt nem vagyunk és nem voltunk túl j ó véleményen róluk. Most, hogy a választópolgárok bizalmából az egészségügyi bizottság tagjaként végig kell néznem a szakmai kamarák lassú kivégzésének folyamatát, megdöbbenve veszem tudomásul, hogy sokan, akik orvosként ezt a törvényt, illetve a napokban tárgyalandó egyéb, az egészségügyet érintő törvényeket megszavazzák, vajon emlékezneke még gyógyító éveikre, betegeikre, s meghalljáke orvostársaik segítségkérő szavát? Képviselőtársaim, úgy gondolom, a törvényhozásban helyet foglaló orvoskollégáknak pár tállástól függetlenül, elsősorban hippokratészi esküjük szerint kell szavazniuk. Kérem ezért a tisztelt Ház orvos végzettségű képviselőit, hogy az egészségügyről szóló törvények szavazása során az álláspontjukat, a szavazatukat hozzák nyilvánosságra. Köszö nöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A Kereszténydemokrata Néppárt részéről Lanczendorfer Erzsébet hozzászólása következik. Öné a szó, képviselő asszony. DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid leszek, igyekeztem pontokba szedni a gondolataimat. Az egészségügyben működő három hivatásrendi kamara működését három külön jogszabály szabályozza. Önkormányzat i, szakmai érdekvédelmi, szakmai hatósági jogaik és kötelezettségeik vannak. A 2006os kormányprogramban szerepel a kamarai tagság önkéntessé tétele. Akárhogy is forgatjuk, nézzük, ez bizony a kamarák szétverését végzi, romba döntve a hosszú évek alatt fel épített, jól működő, a hivatásrendi szolidaritást erősítő, az értékálló hagyományokat ápoló, a tagok védelmét biztosító, a tagság soraiba került méltatlanoktól elhatárolódó, a rászorult kollégákat önzetlenül támogató szervezeteket. Ennyi érték fog veszendő be menni. Tehát kinek vannak útjában az egészségügyi hivatásrendi szervezetek? Csak nem sértettek meg valakit? A benyújtott javaslat legproblémásabb részei a következők. 1. Az Egészségügyi Minisztérium előzetesen nem egyeztetett a szakmai szervezetekkel.
