Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 31 (27. szám) - Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz):
1103 A vizitdíj, ágydíj bevezetése mellett a másik érvük - mely szerint tudják meg már végre a betegek, hogy semm i sincs ingyen, tehát vásároljanak maguknak szolgáltatást - véleményünk szerint megint csak gyenge lábakon áll. A betegek ugyanis pontosan tudják, megfizették, most éppen fizetik vagy megfizetnék, ha lenne miből. Akik még dolgoznak, bőségesen megfizetik a munkáltatójukkal együtt azokat a járulékokat, amelyeket most így kívánnak kiegészíteni. Akik pedig nem tudnak dolgozni, vagy már nyugellátásban részesülnek, nem kötelezhetők erkölcsi alapon sem semmiféle térítésre. Külön érdekes a tervezett vizitdíjkedvezm ény okán ismét bevezetni kívánt hatósági - vagy régi nevén szegénységi - bizonyítvány ötlete. Egyrészt jól tudjuk, hogy a jegyzők által kiállított hatósági bizonyítvány átadását jövedelemvizsgálat előzi meg, s magyar sajátosság, hogy a gazdaságban meglévő, s a növekvő adóterhek miatt jelentős fekete- és szürkegazdaságban képződő jövedelmek nem képezik az elbírálás reális alapját. Másrészt felmértéke, hogy mekkora adminisztratív terhet jelent mindez az önkormányzati hivatalok számára? Kaposvárott, amely egy 70 ezer lakosú város, jelenleg közel 18 ezer ember van állandó szociális ellátás alatt, s 1015 ezer főre becsülik kollégáim azt a pluszfeladatot, amelyet évente ezen hatóságiszegénységi bizonyítvány kiállítása jelent majd. Mekkora terhet jelent ez az ön kormányzati hivatalok számára, amelyeket egyébként is karcsúsítani szeretnénk? Én sok olyan orvost ismerek, aki hálapénz nélkül gyógyít, s ha a betege oly szegény, még a gyógyszerére, a hazautazására is pénzt nyom a kezébe. Talán önök is jártak már így. A barátainknak, ismerőseinknek, rokonainknak sem szoktuk az ellátásuk, kezelésük után lehúzni a bankkártyáját. Hogyan képzelték azt, hogy ilyen esetben az orvos tegye be a kasszába a kifizetendő vizitdíjat, adózzon utána, és majd tegye vissza a maradék száz forintot a zsebébe? Tisztelt Államtitkár Asszony! A bevezetőmben egy klasszikust idéztem. Miniszter úr a médiaszereplése után távozott, de most plagizálni fogok, és kérem, adja át neki ezt az egy mondatot: miniszter úr, ha ön úriember, vonja vissza a törvé nyjavaslatát. Ki beszélt itt korábban recept- vagy vizitdíjról? Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Aszódi Pál képviselő úrnak, Fidesz. DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz) : Köszönöm a szó t, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Korábbi kétperces megnyilatkozásom során már szóltam arról, hogy ennek a törvénynek a helyes elnevezése az 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása, és semmi köze a reformhoz, ezért ezzel r észletesebben már nem kívánok foglalkozni. Miniszter úr expozéjából néhány gondolatot szeretnék kiragadni. “Nem váltottunk jogot arra, hogy bármikor, bármilyen szolgáltatás ingyenes legyen.” Ez máig nem volt ismert; ő most kijelentette, félő, hogy bekövetk ezik. Még mindig bízunk önökben, kormányoldal, hogy mégsem következik be. “Véget ért a szocializmus” - mondotta. Jó reggelt, miniszter úr, tizenhét éve tudjuk. Az ingyenességet hamis illúzióként minősítette. Reméljük, nem így lesz. A módosított törvényt ön ök hozták 1997ben, azóta, mint tudjuk, három kormány volt. Az 1998 és 2002 közötti kormány tízéves egészségügyi reformot tett le az asztalra tizenhét pontban. Az ország helyzete olyan volt, hogy az euró bevezetése 2007re lehetségessé vált. Ezt követte az önök kormányzási ciklusa - most már a második miniszterelnökségi ciklusának a megkezdésével együtt - immár ötödik éve, s vészterhes kormányzással a szinten tartást sem tudták biztosítani, hanem lezüllesztették oda az országot, ahol most van. Négy évig nem csináltak semmit. Ezt az önök miniszterelnöke mondta, és önök a őszödi zárt megbeszélésen elfogadták, magukévá tették, elismerték önök is. Akkor miről beszélnek? Másfélkét évig csak hazudoztak.
