Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 6 (18. szám) - A kormány iránti bizalom kinyilvánításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök, a napirendi pont előadója:
11 És amikor azt mondtam - abban a bizonyos őszödi beszédben , büszke vagyok arra, hogy végre megtettük, akkor arra a fajta szembesítésre voltam büszke, amely szembesítés persze nem állja ki a nyilvánosság próbáját úgy, ahogyan ott, nem a nyilvánosságnak szánt módon elhangzott. Iga zuk van, arra nem lehetek büszke, hogy ezt nyilvánosan nem mertem megtenni vagy kerültem a szembesítést; hogy bátorságom csak ahhoz volt - legalábbis akkor , hogy abban a körben, amelyhez politikailag leginkább tartozom, hogy abban a körben, amely a parla mentben vállalja, hogy a kormányt támogatva segíti annak politikájának az érvényesülését, abban, legalább abban megpróbáltam a szembesítést, hogy így nem mehet tovább, hogy változni és változtatni kell. Ez akkor is igaz, hogy ha miközben nem beszéltem errő l nyilvánosan - és ezt okkal a szememre vethetik , a kiigazítás, az egyensúlyteremtés elkezdésével, ami miatt támadtak bennünket, vagy éppen a reformok elindításával a cselekvésben, a cselekvés által megtörtént a szembenézés. Az kétségtelen, hogy a hitele sséghez nem elég tenni, hanem ahhoz talán előbb beszélni kellett volna, és talán nem pont így, és nem pont itt. Vane saját felelősségem? Igen, van, hiszen én vezettem az előző kormányt, azt a kormányt, amelyért én viseltem a fő felelősséget. Tehát enyém a fő felelősség, hogy amikor megérett az elhatározás, hogy változtatni kell, akkor ezt a döntésemet csak azok között mertem egyértelműen érvényesíteni, akiktől, mi tagadás, politikai értelemben nem volt tartanivalóm. Nem volt hozzá bátorságom, hogy elmondja m a választók szemébe is, hogy mindaz, amit csináltam, mindaz, amit csináltunk, és mindaz, amit nagyonnagyon sokan Magyarországon az elmúlt években tettek és hittek, az helyenként öncsalásra, helyenként bátortalanságra épült. Van ok tehát szemrehányást te nni a miniszterelnöknek, és van ok felszólítani arra, hogy beszéljen egyértelműen, ha pedig korábban nem tette, akkor kérjen bocsánatot. Van ok arra, hogy ne keverje össze saját felelősségét másokéval akkor sem, ha egyébként nyilvánvaló, hogy mindaz, amirő l beszélünk, az bár személyes felelősséget is tartalmaz, talán nem vitathatóan túl is mutat azon. A hazugság abban a bizonyos beszédben tehát a szembenézés halogatása, a bátortalanság kifejezése, a kényszerítő erő alkalmazása, a kényszerítő erő szavai és m ondatai, hogy nézzünk szembe, hogy ne halogassuk tovább, hogy menjünk együtt; hogy ne halogassuk tovább a reformokat, és lássuk be, hogy amit az elmúlt években tettünk, az sok esetben annak megmagyarázása, hogy miért nem kellenek ezek a reformok, vagy miér t nem lehetségesek. Igen, erről szólnak azok a szavak, erről beszélek akkor, amikor azt mondom, hogy nem tettünk semmit. Van még valami, amiért bocsánatot kell kérni: a nyers és indulatos fogalmazásért. Nyers volt, mert szenvedélyes volt, s a szenvedélyből egyoldalúság következett. És hát kétségtelen: az a hamis illúzió vezette, hogy a magaméi, a mieink között talán még ez a durva, miniszterelnökhöz egyébként nem méltó szó is megengedhető; hogy az indulat, a szenvedély az fölment. Nem mentett föl, és nem me nt föl. Indokolt hát azoktól, akiket ez a fajta nyers stílus, ez a fajta durvaság bánt, bocsánatot kérni. Bocsánat! (Taps a kormánypártok soraiban.) (11.50) De hadd menjek még tovább! Az őszödi beszédnek van még egy következménye: az tudniillik, hogy lehe tőséget teremtett az ellenzéknek az alkotmányos rendet támadó, veszélyes forgatókönyvet építeni. Ezért meg okom van kifejezni sajnálatomat; sajnálatomat Magyarország demokratikus többségének, mert a beszéd akarvaakaratlanul ürügyet szolgál a harmadik Magy ar Köztársaság alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz. Sajnálom. Ürügy lett a beszéd egy olyan hatalmi küzdelemben, amely túlmutat azon, hogy ki a miniszterelnök; amely túlmutat azon, hogy ki hogyan képzeli az egyensúlyt; amely a fékevesztett, demo kratikus meggyőződésből nem fakadható hatalmi vágyból ered. Sajnálom, hogy a beszéd ürügyül szolgálhat egy ilyen hatalmi forgatókönyvhöz. Ugyanakkor határozottan vissza kell utasítanom azt a vádat, hogy az első Gyurcsánykormány adatokat hamisított, tudato san félrevezette vagy becsapta az embereket. Az őszödi beszéd ilyen értelmezése maga a hazugság, a beszéd manipulálása, elferdítése, jelentésének rosszhiszemű megváltoztatása. Ez ügyben nem nekem, hanem azoknak kell bocsánatot kérni, akik ezt saját -