Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László):
978 Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretném felhívni a figyelmet arra, mielőtt itt a nézők vagy ak ik figyelemmel követik a parlament munkáját, rosszra gondolnak, hogy a költségtérítéses képzésben részt vevők után az egyetem nem kap költségvetési támogatást. Ezt ki kell mondani. Tehát amit itt kormánypárti képviselők elmondtak, az teljes egészében félre vezető és félreérthető. Az az igazság, hogy sokféleképpen lehet számolni, hogy egy költségtérítéses képzésben részt vevő hallgató mibe kerül az államnak. Ki lehet számolni például, hogy mennyi a teremdíj, mennyi a terem fűtési költsége, csak az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy azzal nem számolnak önök, hogy abban az esetben is például ezt a termet, főiskolát, egyetemet fűteni kell, fenn kell tartani, ha éppen ott költségtérítéses képzés nem folyik. És nagyon könnyen előállhat az a helyzet, hogy a költségtérítést duplájára emelik, 380 ezertől másfél millió forintig terjedhet az önök új tervezete szerint a költségtérítés lehetősége, és kevesebb, jóval kevesebb gyermek, fiatal fog jelentkezni költségtérítéses képzésre; és könnyen lehet, hogy ennek köv etkeztében egyébként a felsőoktatási intézmények nemhogy nem jól, hanem egyenesen rosszul fognak járni. Úgyhogy azt hiszem, érdemes lenne ezt megfontolni. (15.00) Néhány képviselőtársammal Finnországban voltunk néhány éve. Többször rákérdeztünk, hogy a szü lők anyagi helyzetét hogyan veszik figyelembe a felsőoktatás során. Nem értették a kérdést, háromszor vagy négyszer fel kellett tenni - több szocialista képviselőtársam is ott volt , majd a végén megkérdezték, hogy a diák elmúlt 18 éves, mi köze van neki a szülő anyagi helyzetéhez, ő egy önálló, felnőtt ember. Tudják, ez a Finnország egy szociáldemokrata országként számon tartott ország, és teljesen másként gondolkodik a világról, mint önök, akik modern baloldalinak nevezik magukat. (Taps az ellenzéki párt ok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Pósán László kétperces hozzászólása következik. Tessék, képviselő úr! DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Kicsit meglepődtem, hogy az SZDSZ egyáltalán nincsen a teremben, jóllehet mindaz, amiről most beszélü nk, alapvetően az SZDSZ programja, amit önök láthatóan kellő szervilitással végre kívánnak hajtani. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) Nos, a következőt hadd mondjam el! Aki sokat markol, az keveset fog. Ez a helyzet a tandíjjal, a költségtérítéstől kezd ve mindennel. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A tandíjjal kapcsolatban ugyanis mondjuk ki világosan, hogy mi az önök igazi célja! Az az önök igazi célja, hogy a tandíj bevezetésével, illetve a költségtérítés megemelé sével elvadítani a hallgatókat az egyetemekről, főiskolákról, onnantól kezdve nyugodtan kimondhatják, hogy túl sok az épület egyegy főiskolánál, egyetemnél, nincs szükség annyi kollégiumra, amit egyébként elindítottak PPPprogram keretében, a gazdasági ta nácsnak azért kell kibővíteni a jogkörét, hogy innentől kezdve nyugodtan eladhassa, és megvan a nagy “haverok, buli, hanta”féle nagynagy biznisz. Önök ebben utaznak, tisztelt képviselőtársaim. Én azt hiszem, hogy ez nagyon nem szerencsés, mert Magyarorsz ág mégiscsak egy ország, és nem részvénytársaság. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm önöket. Vincze László képviselő úr kétperces felszólalása következik. Paran csoljon!
