Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
936 társadalom, a közvélemény o ktatással kapcsolatos véleményében. Az oktatás színvonala az óvodától a felsőoktatásig minden oktatási szinten romlott. A Gyurcsánykormány a reformok kormányának aposztrofálja önmagát. Az oktatás világában azonban nem önmagukért való reformokra, hanem meg fontolt, a meglévő erősségekre építő változtatásokra van szükség. A második kérdés a törvénymódosítással kapcsolatban, hogy vane felhatalmazása a kormánynak törvénymódosításra. Jogi értelemben véve persze van, hiszen a kormánynak joga van törvényalkotásra , és azt joga van a parlament elé terjeszteni. De vajon vane felhatalmazása a kormánynak arra, hogy a választási kampányban elhangzottakhoz képest a választási ígéretekkel ellentétes törvénytervezetet nyújtson be? A választási programban, az Új Magyarorsz ág programban a következőket ígérték az oktatás szereplőinek: 25 százalékos béremelés, pontosítva: legalább 25 százalékos béremelés, 48 hátrányos helyzetű kistérségben pedagóguspótlék, kiegészítő támogatás a kistelepülési iskolák fenntartásához, mindennapo s testnevelés, esélyegyenlőség biztosítása az oktatásban. A választási ígéretekkel szemben pedig a valóság: reform helyett a megszorítás elérte az oktatást is, pedig az oktatáson spórolni bűn. Az ígéretekkel ellentétben miről van most szó? Óraszámemelésről , bérbefagyasztásról, pedagóguselbocsátásról, hatosztályos elemi iskolák létrehozása vidéken, erőszakos körzetesítés, összevonások, tagiskolák. Nem ezt ígérték. Nem ezzel a programmal nyertek választást. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a jelenlegi 2540 sz ázalékos mértékről 3050 százalékra emelné a nem szakrendszerű oktatás arányát az ötödikhatodik évfolyamon, tehát az ötödikhatodik évfolyamról kiszorulnának a szaktantárgyakat tanító tanárok. Ennek következményei a következők: az alacsony óraszámban taní tók kötelező óráit nem lehet kitölteni, egy részüket el kell küldeni, másokat részmunkaidőben kell foglalkoztatni. Az előzőekből következik, hogy a hetediknyolcadik évfolyamon zajló szakrendszerű oktatást is át kell alakítani. Az iskoláknak emiatt 2007. s zeptember 30ig újra át kell dolgozniuk pedagógiai programjukat. Gyakran hivatkoznak a PISAmérés eredményeire, a miniszter úr is erre hivatkozott az expozéjában, hogy az olvasás és szövegértés gyenge, ezzel igazolják az iskolai szerkezetátalakítás szükség ességét, az alapozó képzés hatodik évfolyamig történő meghosszabbítását. Ugyanakkor megfeledkeznek és hallgatnak az úgynevezett PIRLSmérésről. Ez a vizsgálat néhány éve zajlott, szintén kompetenciamérés, de nem tizenöt, hanem tízéves gyerekeket mértek. A mérés eredményei rendkívül pozitívak voltak: a gyerekek teljesítménye - 35 országot vettek figyelembe - az élvonalban van, rangsorban a harmadikötödik helyeket foglalták el a magyar gyerekek, és a következő fontos megállapítás született még: nincs érdemi különbség lakóhely szerint. Tehát nem volt különbség aszerint, hogy ezek a gyerekek kistelepülési iskolába vagy városi iskolába jártak. Ez a mérés tehát azt jelzi, hogy nincs ok az alsó tagozat széthúzására. Az alapkészségek fejlesztésé re a szakrendszerű oktatás is módot ad. Ki cáfolná azt, hogy a matematika, irodalom vagy a természetismeret tantárgyak tanulása közben nem fejlesztik az alapkészséget? Alkotmányos aggályokat vet fel az 5. §ban foglalt szabályozás. E szerint minden olyan i skola, amelyiknek nincs nyolc évfolyama, a jövőben csak tagiskolaként működhet, a hetedik és nyolcadik évfolyamot csak akkor fogadja el létezőnek, ha ott a tényleges osztálylétszám a maximális létszám 50 százalékát eléri.
