Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
935 célkitűzéseivel összhangban. Fenntartható, finanszírozható felsőoktatást kell kialakítanunk, a teljesítményelv, a versenyelv érvényesülését, enélkül nem lesz versenyképesség. És én a tandíjat, ezt a bizonyos térítési díjat ennek az összefüggésében tudom értékelni, azt vizsgálom, ez a térítési kötelezettség hozzájárule ahhoz, hogy versenyképesek legyenek a gyerekek, hogy a fiatalok jobban tanuljanak, hozzájárule ahhoz, hogy az előbb felsorolt célkitűzést jobban el tudjuk érni. Tisztelt Országgyűlés! Min dezeket szerettem volna elmondani a szocialista frakció vezérszónokaként a közoktatás és a felsőoktatás területéről. A beterjesztett törvényjavaslat részleteihez képviselőtársaim még a mai nap folyamán a frakció álláspontját részletesen kifejtik. Én megkös zönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem önöket, hogy jobbító javaslataikkal, véleményükkel járuljanak hozzá ahhoz, hogy a magyar közoktatás és a felsőoktatás olyan úton induljon el, olyan úton haladjon tovább, amely a társadalom valóságos érdekét kifejezi, és amely a fiatalság, a jövő nemzedék érdekében eleget tesz annak a küldetésnek, amely az oktatási rendszerre, az iskoláinkra vár. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A Fidesz képviselőcsoportja jelezte , hogy vezérszónoklatukat két képviselő kívánja ismertetni. Elsőként megadom a szót Pánczél Károly képviselő úrnak. PÁNCZÉL KÁROLY , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Jómagam a közoktatás i törvény módosításával kapcsolatos véleményemet fogom kifejteni, és jól példázzuk azt az egymásraépültséget, ami a közoktatás és a felsőoktatás között van, hiszen a felsőoktatásról Pálinkás József professzor úr mondja el a frakció véleményét. A közoktatás ról szóló törvény módosítása kapcsán az első felmerülő kérdés az, hogy szükség vane a törvény módosítására, kelle követni azt a gyakorlatot, hogy minden kormányzati ciklus elején sor kerül a közoktatás átfogó módosítására. Most egyrészről új helyzet van, hiszen a 2006ban kormányt alakító koalíció kormányzott az előző négy évben is, így látszólag könnyű helyzetben vannak, hiszen folytathatják a munkájukat, ugyanakkor a helyzetük nehéz is, mert most nem mutogathatnak másra az elkövetett hibákért. A módosít ás persze indokolható, mert minden szempontból romlott az oktatás színvonalának társadalmi megítélése. Egyre nagyobb az ezzel kapcsolatos társadalmi elégedetlenség. Az Országos Közoktatási Intézet által készített felmérés szerint 1997ben a megkérdezettek egy százfokú skálán még 57 pontra értékelték a magyar állami oktatást. Az Orbánkormány idején az elégedettségi szint folyamatosan emelkedett, '99ben 60 pont, 2002ben pedig már 64 ponttal jutalmazta a lakosság ezt a területet. (12.00) Magyar Bálint minis ztersége idején, az MSZPSZDSZkormányzás alatt ez a szám ismét visszaesett az 1997. évi szintre. A lakosság szerint az oktatás valamennyi területén romlott a nívó, az oktatás feltételei ma rosszak. Az Oktatási Minisztérium és számos háttérintézménye a műk ödésképtelenség határán egyensúlyoz, drámai az intézményfenntartók finanszírozási helyzete, különösen a kistelepülések lehetetlenülnek el, a költségvetésből hiányzik a 2006. év szakmai fejlesztési forrása. Hosszan lehetne sorolni az oktatási ágazat elmúlt években bekövetkezett botrányköveit: iskolabezárási hullám, a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációja, az Alkotmánybíróságon elbukott törvényjavaslatok és a csúcspont: a tavalyi érettségifelvételi botrány. Mindez hűen tükröződik a
