Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
934 amit kell, akkor meg azt békén kell hagyni. Szóval, így lehetne például a kisiskoláknagyiskolák kérdését normálisan elrendezni, ha mérnénk a teljesítményt. Utaltam már a pedagógusok teljesítményére, és ezt az óvodától az egyetemi g értem, nyilván mindenütt a maga sajátos eszközeivel. Azt gondolom, az államnak nem csak az a feladata, hogy az egyetemi ifjúság számára pénzt biztosítson a képzéshez; az is feladata az államnak, hogy meggyőződjön róla, hogy ezek a gyerekek mire használjá k ezt az összeget, tanulnake, fejlődneke. Erről sokat beszéltünk, beszéltek a vezetőink is az utóbbi időben. A pedagógustovábbképzés ügye rendezhető. Ma egy kis csoportnak egy jól fizető üzletággá vált a pedagógustovábbképzés, ugyanakkor az említett mé rési rendszer ezt is helyre tenné, mert a pedagógusok majd olyan továbbképzésre jelentkeznének, ami ahhoz kell, hogy a gyerekek körében végzett munkájukat eredményesebben tudják végezni. És sorolhatnám tovább ennek előnyeit. Nem szorosan kapcsolódik ehhez a mérési gondolathoz, csak az egyik legtöbbet vitatott kérdés a magyar oktatásban az együttnevelés, a szegregáció és az integráció kérdése. Azt gondolom, akkor helyes dolog az együttnevelés, ha biztosítja az iskolarendszer, biztosítja az oktatáspolitika an nak feltételrendszerét is. Pusztán attól, hogy a különböző élethelyzetben élő, különböző adottságokkal rendelkező gyerekeket akár enyhe erőszakkal is egy osztályterembe összezárom, a kérdés még nem oldódott meg. Azt gondolom, az a helyes, hogyha mindenben együtt neveljük a gyerekeket, társadalmi, szociális, kulturális, akár egészségügyi problémáikkal együtt, mindenben együtt neveljük őket, amiben csak lehetséges, ami hasznukra van. De ha az adott közösségben valamely tantárgyat, valamely készséget nem tudja a gyerek a többiekkel együtt elsajátítani, akkor pedig azokra az órákra ki kell venni a közösségből, hogy a többi is haladhasson, és ő is előbbre jusson. Ehhez bizony pénz kell, ehhez bizony szakemberek kellenek, tehát van feladat, hogy ezeket eredményese n megoldjuk. Folytatni szeretnénk ezen célok érdekében a megkezdett reformokat; nem előzmények nélküli a most felvázolt célkitűzésrendszer, és egyébként mindegyike összefüggésben van a beterjesztett törvényjavaslattal. A miniszter úr részletesen szólt az a lapkészségek jelentőségéről, az idegennyelvtanulás jelentőségéről, amit szintén támogatunk, és a reform részének tekintünk, hiszen a gyerekek számára ezek a készségek, ezek a tudások olyan nélkülözhetetlen eszközök a saját életük későbbi vitelében, amelye kre pénzt kell fordítani, energiát kell fordítani, figyelmet kell fordítani. És ha már itt a reformokat említettem, a kétszintű érettségi átvezet a felsőoktatás területére. Kiemelem, hogy mint középiskolában tanító tanár, nagyon nagy örömmel üdvözöltem, ho gy a kétszintű érettségivel, illetve az érettségi reformjával a középiskolai érettségi visszanyerte azt a hagyományos rangját, hogy a középiskolai érettségi révén megkezdhetik a gyerekek a felsőoktatási tanulmányaikat. A felsőoktatási reform lényege és cél ja realizálódik, természetesen nem pusztán a tandíjügyben, amiről ma itt sokat esett és majd még esik szó, cél Magyarország versenyképességének a megteremtése gazdasági, kulturális területen, a közszolgáltatások, egészségügy, oktatás, közigazgatás területé n magas színvonalú képzést kell megvalósítani a fiatalok számára, meg kell valósítani az értelmiség, a jövő generáció felnevelését, illeszkedni kell a nemzetközi felsőoktatási rendszerbe. Részben ezért fogadtuk el az előző ciklusban a felsőoktatási törvény t. A munkaerőpiac igényeihez kell alkalmazkodni, olyan területekre kell nagyobb erőt fordítani, ahol vélhetően munkát is talál a főiskolát, egyetemet végzett fiatal. Műszaki, természettudományos képzés erősítése az Új Magyarország, a nemzeti fejlesztési te rv
