Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
931 meg a gyakorlati képzést, mert azt tapasztalják, hogy annak elhúzódása miatt sok gyermek elhagyja a szakképző intézményt. Nekik is igazuk van. Szinte a végtelenségig lehet folytatni a sort. Tehát a kormányzat és a parlament előtt olyan f eladat áll, hogy olyan megoldásokat találjon a társadalmi igények kielégítésére, amelyek lehetőleg valamennyi, sokszor egymásnak is ellentmondó jogos elvárásnak megfelelnek. De kezdjük az alapoktól! Mi Magyarország legnagyobb társadalmi problémája ma? Elha ngzott itt a társadalom szétszakadása, a délamerikanizálódás, az önök oldaláról is. Elfogadom ezt a véleményt, azt gondolom, hogy ma Magyarország legnagyobb problémája a szociális és kulturális kettészakadás. Tehetünk sok mindent, de ha ezzel nem nézünk s zembe, gyermekeink, unokáink számára egy nem élhető jövő, egy nem élhető világ rajzolódik ki, ha ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk komolyan. A kormányprogramnak megfelelően az oktatási reformcsomag most elénk kerülő két törvénye éppen ezt a célkitűzést ig yekszik a maga eszközeivel megvalósítani, illetve a megvalósításához hozzájárulni. Azt tapasztaljuk, hogy a magyar oktatási rendszer ahelyett, hogy csökkentené az egyébként meglévő társadalmi különbségeket, sok esetben inkább növeli. Tehát nyílik szét a sz ociáliskulturális olló, ahelyett, hogy az oktatási rendszer ennek az összezárását tudná elérni. A beterjesztett törvényjavaslatok célja az, hogy ezt a szétnyíló ollót úgy csukjuk össze, hogy lehetőleg az alsó ágát csukjuk felfelé, tehát a lemaradókat, a h átrányos helyzetűeket segítse úgy a magyar oktatási rendszer, hogy közelebb kerüljenek a jól teljesítő társaikhoz. Természetesen van a magyar közoktatási és felsőoktatási rendszernek egy nem elhanyagolható része, amelyben a fiatalok, a gyermekek megfelelő színvonalú képzésben részesülnek, és jó eredményeket érnek el. Természetesen olyan reformot lehet támogatni, amely az értékeket megőrzi. Tehát kettős feladatot kell megoldani: a lemaradókat, a hátrányos helyzetűeket fel kell zárkóztatni, ugyanakkor az érté keket, a jól működő részeket meg kell őrizni. Azt tudjuk, hogy a felzárkóztatáshoz forrásokra van, új forrásokra lenne szükség. Kérdés, hogy vane a magyar költségvetésben, államháztartásban tartalék, hogy ehhez a felzárkóztatáshoz forrásokat teremtsen. Ne m szeretnék sok számot mondani, de egyetkettőt kiemelek. 2002ben 717 milliárd volt az oktatást érintő államháztartási összeg. Ez az összeg 2006ra 1217 milliárdra emelkedett. Tehát az elmúlt négy év során a kiadások, a ráfordítások dinamikusan nőttek. Ny ilván ennek volt eredménye is, de végső soron azt az alapproblémát, amiről beszéltem, ez a többletráfordítás nem oldotta meg, nem záródott ez a bizonyos szociáliskulturális olló. Kérdés, hogy tude a magyar költségvetés, a magyar társdalom több forrást bi ztosítani az oktatási rendszerre. Ma úgy látszik, hogy jelentős többletráfordításra nincs ereje az országnak, de belenyugodni abba, hogy nem teszünk semmit a lemaradókért, nem lehet. Ebből következik az a nem népszerű lépés, hogy akkor, ha nincs többletfor rás, a rendelkezésünkre álló forrásokat kell másként felhasználni. Hogyan lehet új erőforráshoz jutni? Úgy lehet új erőforráshoz jutni, ez a beterjesztett törvényjavaslatból kiderül, hogy a magyar kormány - és jó volna, ha a magyar parlament - azzal a kéré ssel fordulna a magyar pedagógustársadalomhoz, hogy megértve az ország legsúlyosabb gondját, a társadalmi kettészakadást, vállaljon többet, segítsen ennek a problémának a megoldásában. E probléma megoldásához a szükséges források kétféleképpen teremthetők meg. Egyrészt a pedagógusok meglévő energiáit inkább a felzárkóztatás irányába kell átcsoportosítani, erre vonatkozik az a bizonyos plusz két óra többlet, amelyet egyébként - ez ma már elhangzott a parlamentben - az előző Fidesztöbbségű kormányzat egyszer már bevezetett 2001ben, annak
