Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÁGH PÉTER, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
924 A bizottságban természetesen a tandíj bevezetése körül bontakozott ki igen élénk vita. Elsősorban ellenzéki képviselők fogalmaztak meg aggodalmakat a tandíj bevezetésével kapcsolatban. A kormánypárti vélemények alapve tően támogatóak voltak, hangsúlyozva, hogy a felsőfokú képzésben való részvétel nem kötelező, hanem választott, következésképp elvárható egy teljesítmény érte; aki diplomát akar, az tegyen valóban erőfeszítéseket, és tanuljon. Tehát a minőség javítása irán yába hat a tandíj bevezetése a kormánypárti képviselők felfogása szerint. Többen hangsúlyozták, hogy lehet dolgozni a tanulás mellett, lehet diákhitelt felvenni, következésképp a tandíj kifizetése nem jelent majd leküzdhetetlen akadályt. Egészen bizonyos, hogy a legfontosabb, legfajsúlyosabb kérdés, ami a tandíj bevezetésével kapcsolatban fölmerül, az az, hogy biztosíthatóe az új konstrukcióban, hogy a hátrányos helyzetű, szegény családból érkező tehetséges gyerekek benne maradjanak a rendszerben, illetve befogadja őket a rendszer. Ebben a vitában egészen egyértelműen az derült ki, hogy az a 15 százalékos keret szükséges és elégséges ahhoz, hogy valóban fizetésmentesen is, tehát a tandíjfizetési kötelezettség alól mentességet nyújtva, a legszegényebb hátrán yos helyzetű gyerekek tanulása biztosítható legyen. Ellenzéki oldalon vetődött fel az az aggodalom, hogy ha ott marad a pénz az intézményekben, akkor vajon nem válnake túlságosan is érdekeltté az intézmények abban, hogy a követelményeket szigorítsák, hogy rosszabb és rosszabb jegyeket adjanak, szóval hogy érdekeltté válnake majd a tanulók buktatásában. Ellenzéki oldalon merült föl az az igény is, hogy ha már bevezeti ez az új rendszer a képzési hozzájárulást, akkor vajon a szülők számára adókedvezménnyel ellensúlyozzae majd a kormány ezt a terhet. Többen felvetették, hogy ha munka mellett kell tanulni, akkor vélhetőleg romlik a tanulmányi teljesítmény. Volt, aki azért aggódott, hogy ez a rendszer nem erősíti a szolidaritást a gyerekek között, hanem éppen ellenkezőleg: az ellen hat. Mindent egybevéve, a hosszú vita alapján a bizottság 16 igen és 13 nem szavazattal a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatta, mindenekelőtt azért, mert a többségi álláspont az volt, hogy az igazságosság irá nyába mozdítja el a rendszert azáltal is, hogy átjárhatóvá teszi a költségtérítéses és az államilag finanszírozott keretek között a lehetőséget. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kisebbségi vélemény ismertet ésére megadom a szót Ágh Péter képviselő úrnak. ÁGH PÉTER , az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Országgyűlés! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság fideszes és kereszténydemokrata tagjai nem tartották alkalmasnak általános vitára a felsőoktatási törvény módosítását. Nem tudtuk támogatni az elképzelést több ok miatt is. Ezek közül a legfontosabb - mint ahogy elhangzott más felszólalók részéről is - a tandíj bevezetését érintő elképzelés volt. A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a kormányoldal képviselői folyamatosan cáfolták, hogy a tandíj bevezetésre kerülne. Önök a kampányban hangsúlyozták az ingyenes diploma megszerzésének lehetőségét. Ezzel szemben mit látunk? Új hét, új tandíjkoncepció. A most tervezett lépés ellentétes a korábbi ígéretekkel, de még a korábbi ígéretekkel ellentétes kormányprogrammal is. (Babák Mihály: Bontsuk ki az igazságot!) A FERnek nevezett tandíj egy fokkal brutálisabb, mint a kormá nyprogramban szereplő utólagos képzési hozzájárulás. Míg az utólagos képzési hozzájárulás bevezetésével a pályakezdő életét nehezítették volna meg, most
