Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - RÓZSA ENDRE, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
918 megerősítése a cél, kérem, hogy a közoktatási és a felsőoktatási törvényt megtárgyalni szíveskedjenek, azt pedig a végszavazáson támogassák. Köszönöm s zépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és az ott megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötöt perces időkeretben. Kére m azon képviselőtársaimat, akik néhány bizottság esetében megosztva mondják el a kisebbségi véleményt, hogy kettejük együttes felszólalásának időkerete se haladja meg az öt percet. Az oktatási bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Elősz ör megadom a szót Rózsa Endrének, a bizottság előadójának. RÓZSA ENDRE , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Tisztelt Miniszter Úr! Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament oktatási és tudományos bizottsága 2006. július 3án megtárgyalta, többségi véleménnyel és szavazattal támogatta a T/436. számú, valamint a T/437. számú törvényjavaslatot, azaz a közoktatási és a felsőoktatási törvény módosítását. (10.40) A törvények módosítására egyrészt azért került sor, mert a legutóbbi módosítás óta e ltelt idő szükségessé tette a változtatásokat, másrészt a második Gyurcsánykormány programja nagy hangsúlyt fordít az esélyegyenlőségre, az igazságosságra, arra, hogy az életkori sajátosságok figyelembevételével kapjon nagyobb hangsúlyt a teljesítmény és a verseny elismerése az oktatási intézményekben is. A bizottság kormánypárti képviselői támogatják a törvénymódosítás azon javaslatát, amely elősegíti azt, hogy az iskolák nagyobb időkeretet tudjanak szentelni a tanulók készségeinek és képességeinek a fejl esztésére. A 2003. évi módosítás írta elő, hogy az 56. évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozásokra 2540 százalékban fordítható szakrendszerű oktatás. A jelenlegi módosítás az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásából a szakrendsz erű oktatás időkeretét 3050 százalékban határozza meg. Véleményünk szerint ez jobban segíti az intézmények, a tanulócsoportok és a diákok munkáját és képzési igényeit. A javaslat megszünteti a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolá kat. A jogalkotó figyelme teljesen természetesen kiterjedt arra, hogy a tanulólétszám csökkenéséből adódóan lehetséges az is, hogy a 7., illetve a 8. évfolyam nem indulhat egy adott oktatási intézményben, ekkor a tanulók egy tagintézményben, tagiskolában f olytathatják tanulmányaikat, amely lehet nyolc évfolyamos iskola vagy egy hat évfolyammal működő gimnáziumi intézmény is. A törvénymódosítás több pontja körül heves vita bontakozott ki, idesorolhatjuk azt, hogy a középiskolában 2010től minden tanulónak bi ztosítani kell az angol nyelv elsajátításához a felkészülési lehetőséget. Miért pont az angol nyelv esetében kell ezt biztosítani? - vetették fel képviselőtársaink. Hogyan történjen a nyelvi előkészítő évfolyamnak az indítása és kiterjesztése a szakközépis kolákra? Megoldhatóe több oktatási intézményből a tanulóknak ilyen formában a képzése? A bizottsági vita fő területe azonban a pedagógusok óraszámának emelése volt. A foglalkozások elrendelése a munkáltató és a fenntartó együttes döntése értelmében valósu lhat meg. Köztudott az, hogy az Orbánkormány törvényben szabályozta a pedagógusoknak a kötelező óraszámát, és 20 óráról 22 órára növelte. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a
