Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter, a napirendi pont előadója:
913 elsődlegesek, épp az előbb elmondott okok miatt saját 78910 éves gyermekeink iskolalátogatási lehetőségéről van szó. Az ugyanakkor egy másik jogos felvetés és kérdés, hogy miközben megtartjuk ezt a lehetőséget, vajon helyesen tesszüke, mert az esélykülönbségek egyes kisiskolákba járó és egy hasonló korú gyermek, aki egy nagyvárosi jól felszerelt iskolába jár, érvényesülése között bizony - ezt minden felmérés mutatja - jelentős és óriási. Ezért a közoktatási törvény módosítása bevezeti a tagiskola fogalmát a rendszerbe: azokon a helyeken és azokon a településeken, ahol 8 osztály egésze nem megvalósítható, maradjon helyben az iskola, a gyermekek a továbbiakban is járjanak azon település azon iskolájába, amelyet a korábbiakban is látogattak, az iskola irányítása azonban ne különkülön minden egyes iskol ában szeparáltan történjék, hanem egy egységes központ által kerüljön megvalósításra. Ez biztosítja azt a rendszert, hogy a diákok megszokott iskoláikba járjanak, járhassanak, másrészt egy, az irányítás tekintetében racionálisabb, világosabb, egyértelműbb szisztémát hoz és vezet be. Ezért a jövőben 6, illetve 8 évfolyammal működő gimnázium tagiskolájaként folytathatja tovább működését az előbb említett 8 osztályt ki nem tevő iskola. Ezzel a szervezeti megoldással biztosított a tanulók továbbhaladása anélkül , hogy a két iskola pedagógiai programjának különbözősége miatt évfolyamot kellene ismételnie a diáknak. Ugyanakkor csökkenti a különbséget az iskolák között, mivel a tagiskola szakmai segítséget kap attól az iskolától, amelynek részeként működik. Megoldód ik - legalábbis részben - a szakemberhiány, mivel a nevelőtestület tagjai segíthetik a tagiskolai nevelő és oktató munkát. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat lényegesen megváltoztatja az iskolai felvételi eljárások rendjét, egyértelműen megtiltja, hogy az i skola a körzetében lakók felvételét, átvételét felvételi követelmény teljesítéséhez köthesse. Tehát az az általános iskola, szakiskola, illetve szakközépiskola, amelyik részt vesz a kötelező felvételi feladatok ellátásában, nem mérlegelhet a kérelmek elbír álásánál. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján ugyanis a tankötelezettség ideje alatt a tanuló szabadon választhatja meg, hogy melyik iskolába kíván járni, azonban kérelme teljesítésére csak az az iskola köteles, amelynek a körzetében lakik. Gyökeres változást jelent, hogy amennyiben egy iskola többcélú iskolaként működik, tehát ellátja az általános iskola feladatai mellett a középiskola, a szakiskola feladatait is, a pedagógiai programban kell meghatározni, hogy a tanuló milyen feltételekkel folytathatja tanulmányait az általános iskolai tanulmányok befejezése után. Így már az általános iskolába történő beiratkozásnál ismerhető, milyen követelményeket kell teljesíteni ahhoz, hogy tovább folytathassa tanulmányait a nyolcadik évfolyam befejezés e után. A javaslat új iskolatípusként fogalmazza meg a 12, illetve ha nyelvi előkészítő évfolyam is működik az iskolában, a 13 évfolyammal tevékenykedő egységes középiskolát. Az egységes iskola lényege, hogy a pedagógiai program, illetve az annak részét ké pező helyi tanterv egy keretben határozza meg a valamennyi tanuló részére kötelező közös követelményeket, illetve a meghatározott évfolyamok elvégzése után a különböző iskolatípusokhoz igazodó eltérő követelményeket. Így például az egységes középiskolában a tanulók az 110. évfolyamon azonos ismereteket sajátítanak el. Ez az időszak elégséges ahhoz, hogy meg tudják állapítani, a tanuló milyen iskolatípusnak megfelelő felkészítésben folytassa a tanulmányait: a tanulók egy része tovább haladhat a gimnáziumi á gon, másik része a szakközépiskolai ágon, harmadik része pedig a szakiskolai ágon. A már meglévő minőségirányítási tevékenységet szükséges erősíteni, mely három szinten jelenik meg a közoktatásban: intézményi szinten, fenntartói szinten és az á gazati irányítás szintjén. Ez teszi lehetővé, hogy minden egyes intézmény, minden intézményfenntartó és az ágazati irányításban közreműködők megfelelő képet kapjanak a munka színvonaláról. E
