Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter, a napirendi pont előadója:
912 nyelv. Rajtunk, magyarokon kívül ezt a nyelvet más nem beszéli, még nyelvrokonságban is csak távoli és kis létszámú népekkel, nemzetekkel vag yunk. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a magyarok, mindenekelőtt e törvénymódosítás révén a fiatalok jól, valóban társalgási szinten elsajátítsanak egy idegen nyelvet, a világ új lingua francáját, az angol nyelvet. Nem lebecsülve ezzel más idegen nyelveke t, nem lebecsülve más idegennyelvtudást, előtérbe kívánjuk állítani az angolt. Azért, hogy diákjaink, az ország majdani felnőtt lakossága ezt a világon leggyakrabban - vagy egyik leggyakrabban, de a mi kultúrkörünkben leggyakrabban - beszélt, számunkra id egen nyelvet el tudják sajátítani. Bár ritka felmérések tanúskodnak a magyarok idegennyelvtudásáról, mégis több közvéleménykutatás azt mutatja ki, hogy a magyar felnőtt lakosságnak mintegy 2225 százaléka mondja magáról, hogy jó vagy közepes színvonalon ért, illetve beszél idegen nyelven. Felhívom a figyelmet arra, hogy ebben a százalékban, az egyszerűség kedvéért tekintsük a lakosság egynegyedének, benne vannak azok is, akik korábban - elsősorban időskorú emberekről beszélek - egy más iskolarendszerben e lsajátítottak egy nyelvet, vagy pedig nemzetiségi hovatartozásuk miatt beszélik saját nemzetiségi nyelvüket. Ezen idős vagy idősebb lakosok döntő többségében a német nyelvet ismerik. Az elmúlt hozzávetőlegesen 15 évben, bár a magyar fiatalság nyelvtanulási kedve megjött, sokan tanulnak idegen nyelvet, mégis ennek aránya és mértéke még mindig nem megfelelő. Ez főként azért is problematikus, mert ez az idegennyelvtanulás nem kis mértékben a magyar közoktatási intézményrendszeren kívül, más formákban történik meg. A fiatalok szükséges tudásrésznek tekintik az idegen nyelv elsajátítását, ám jelenlegi struktúrájában hatásosan és hatékonyan nem a közoktatási intézményrendszeren belül látják az idegen nyelv elsajátításának lehetőségét. Ezért nagyon fontosnak tartj uk, hogy a közoktatási rendszer átalakítása - mindenekelőtt középfokon - úgy is történjék, nyilván a megfelelő átmenetben és felmenő rendszerrel, hogy az idegen nyelv elsajátítása, az angol nyelv ismeretének megszerzése minden magyar diák, minden magyar kö zépfokon tanuló számára lehetőség legyen. Ezért 2010től kezdődően minden középiskolában biztosítani kell az angol nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetőségét. Az angol nyelv megjelenítése a törvényjavaslatban azért indokolt, mert egyértelművé vált, hogy e nyelv ismeretének hiányában ma már nehéz, nehezebb boldogulni a munkaerőpiacon is. Ugyanehhez a célkitűzéshez kapcsolódik a javaslat azon előírása, amely 2010től kezdődően kötelezővé teszi - hogyha arra igény van , hogy a gimnáziumok és szak középiskolák szervezzenek úgynevezett nyelvi előkészítő évfolyamot, amely jó esélyt biztosít arra, hogy a tanulók legalább egy idegen nyelvből felkészüljenek az emelt szintű érettségi vizsga letételére, és ily módon nyelvvizsgával egyenértékű bizonyítványt szerezzenek. Mindez azt jelenti, hogy egy tanéven keresztül a rendelkezésre álló időkeret 40 százalékában nyelvi felkészítést kell tartani. A közoktatási törvény módosítása hasonlóan fontos kérdésnek tekinti a közoktatási rendszeren belül a kistelepülések kérdését, a kisiskolák helyzetét. Ennél a kérdéskörnél tisztelettel felhívom a figyelmet arra, hogy nem önmagában csak oktatási kérdésről, hanem a szó eredeti és legnemesebb értelmében vett nevelési kérdésről is szó van, hiszen 78910 éves gyermekek sor sáról, lehetőségeiről, közoktatási rendszeréről beszélünk. A korábbiakban tett kijelentéseinknek megfelelően a kistelepülések kisiskoláit, mindenekelőtt az alsó tagozatot meg kívánjuk őrizni. (10.10) Azt gondoljuk ugyanis, hogy bár kétségkívül lehet olyan felvetés, amely financiális szempontokat vet fel ebben a kérdésben, és nem lehet tagadni, hogy ez így önmagában egy drága rendszer, mégsem a pénzügyi, mégsem a financiális szempontok kell hogy legyenek itt az
