Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter, a napirendi pont előadója:
911 törvénymódosítási javaslatunk szerves egységet képez, ezért akartuk és javasoltuk, hogy a két törvénymódosítás egyszerre, egy időpontban, együttes vitában és természetesen együttes expozéban kerüljön a tisztelt Ház elé. Megerősítem azt a m eggyőződést, amely nemcsak az én politikusi, szakmapolitikusi meggyőződésem, hanem szerte az országban és nemzetközi viszonylatban is immáron egyre inkább elfogadott nézet, miszerint a közoktatás és a felsőoktatás nem intézményrendszerében egymástól elvágó lag, hanem éppenséggel egy életút különböző állomásaiként szemlélve egy egységes egészet, egy szerves egészet képez. (10.00) Ezt a gondolkodásmódot, amely az angolszász országoktól kezdődően immáron a német nyelvterületen át egészen DélEurópáig bár friss, mégis átütő erővel hat, szeretném meghonosítani, meggyökereztetni, és - természetesen vállalva a vitákat - ennek szellemében előadni a két törvény módosítását, egy egységes gondolatkörként. (Közbeszólás az ellenzéki oldalról: Fantasztikus.) A közoktatás ü gyében a közoktatási törvény módosításának legfontosabb célja az alapkészségek megerősítése. Az alapkészségeké, amelyek az elmúlt időszakokban - rendszerváltáson innen és túl, Magyarország határain és Magyarországon túl - meggyengültek. A legfontosabb fela data a közoktatásnak, a legfontosabb értelemben vett feladata a hagyományosnak tekintett általános iskolának Magyarországon is az kell hogy legyen, hogy gyermekeink, diákjaink jól megtanuljanak írni, jól megtanuljanak olvasni, jól megtanuljanak számolni, é rtsék az elolvasott szöveget. Az elmúlt években több felmérés - hazai és nemzetközi felmérés is , részben Magyarországon, részben pedig szerte az OECDországokban azt bizonyította, hogy ezek az alapkészségek különböző mértékben gyengültek az egyes országo kban. Sajnálattal kell mondanunk, hogy Magyarországon az olvasás és különösen a szövegértés, de nem kis mértékben a számolás alapkészsége is gyengült. Az általános iskolás gyermekek, diákok döntő többsége, bár el tudja olvasni az egymás mellett álló szavak at, mondatokat, annak tartalmát, gondolatiságát azonban kismértékben érti, és amikor vissza kell adni az elolvasott szöveg gondolatiságát, igen komoly problémák vannak. Nem ad feloldozást az sem, hogy ez nem önmagában magyarországi, nem valamiféle sajátos, a magyar oktatási rendszer belső betegsége, hanem nemzetközi trend. Ettől függetlenül nekünk még kellő mértékű és éppen a saját oktatási szisztémánknak legmegfelelőbb választ kell tudnunk adni. A közoktatási törvény módosítása kiemelt feladatának tartja a z alapkészségek megerősítését, és az 5. és 6. osztályban is - a leírt arányban - módot és lehetőséget, több időt biztosít az alapkészségekkel való foglalkozásra. Lényeges kérdésnek tartom, hogy azok a diákok, akik nem vagy nem eléggé sajátították el az ala pkészséget az első osztályokban, az 5. és 6. osztályban ezt pótolhassák, illetve azok, akiknek ez nem kellő mértékű volt, megerősíthessék az alapkészséget. Mondom ezt azért, mert meggyőződéssel vallom, hogy csak a biztos alap, csak az erős fundamentum ad l ehetőséget a későbbiekben arra, hogy a középfokú oktatásban az emeltebb tudás, a felsőfokú oktatásban pedig a színvonalas diploma, a tartalmas, versenyképes tudás megszerzésének egyáltalán a sanszát, az esélyét biztosítsuk. Hasonlóan lényegi kérdésnek és f ontos problémának tartom, amelyről itt, az ország házában nem elég szó esik - őszintén remélem, hogy a törvénymódosítás vitájában erről szó fog esni , az országunk lakosságának idegennyelvtudását. Számunkra a magyar nyelv - az édes anyanyelvünk - a legkedvesebb és legszebb nyelve a világnak. Mégis, el kell mondani: az anyanyelvünk izolált
