Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 3 (11. szám) - Móring József Attila (KDNP) - a miniszterelnökhöz - “Balatoni szúnyogirtás” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter:
839 A 2006. évre a csípőszúnyog elleni védekezést állami részről a Magyar Turisztikai Hivatal és a Balaton Szövetség önkormányzatai területük arányában finanszírozzák. Az idei esztendőre hét kémiai és két biológiai irtást szerveznek, amelynek felét az állam, felét pedig az érintett önkormányzatok fizetik, a teljes összeg 72 millió forintot tesz ki. A légi biológiai és kémiai védekezés időpontját a kiválasztott szakértői csoport jelöli ki, amel yről a kivitelező vállalkozó az idevágó törvények értelmében értesíti az önkormányzatokat és az illetékes szakigazgatási szerveket. Az önkormányzatok feladata a méhészek és a lakosság értesítése. A Balaton Szövetség által felkért szakértői csoport csak akk or ad az irtásra engedélyt, ha óránként legalább ötven csípést regisztrálnak. Amelyik önkormányzat a rá eső költséget nem vagy csak késve tudja vállalni, vagy a tavalyi irtás miatt elmaradása van, az egyszerűen kimarad a szórásból. Kérdezem a tisztelt mini szter asszonyt, megteszneke a tárcák mindent annak érdekében, hogy a magyar tengerhez érkező, amúgy sem túlságosan sok vendég nyaralását és természetesen a helybeliek életét ne keserítse meg soksok millió vérszívó. Amennyiben egy önkormányzat nem tud fiz etni - és ez a helyhatóságok jelenlegi siralmas anyagi helyzetét ismerve könnyen előfordulhat , azért az állami félpénzből legalább a szúnyogsereg felét ott is kiirtják? Vagy ezeket a településeket egyszerűen magukra hagyják, és az ott lakók, illetve a ny aralók számára csak a nem túl hatékony egyéni védekezés marad? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a KDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Lamperth Mónika miniszter asszonynak. DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati é s területfejlesztési miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön nagyon sok mindent elmondott a szúnyogirtás szabályáról, illetve arról, hogy ez a gyakorlatban most a Balatonnál hogyan történik. Annyit szeretnék kiegészít ésül elmondani, hogy nemcsak a Balatonnál, hanem más, a turizmus szempontjából fontos területeken is az állam ad támogatást az önkormányzatoknak ahhoz, hogy ezt a nagyon fontos feladatot közösen el tudják végezni. Az árvíz levonulása után - ami ettől külön kérdés - nagyon nagy számban jelentek meg szúnyogok a Tisza mentén, a Duna mentén. Ott egy más konstrukcióban, más rendszerben az önkormányzatok a vis maior alapból kapnak segítséget ahhoz, hogy ezt a szúnyogirtást el tudják végezni, amit valamiért a szak ma szúnyoggyérítésnek hív, de hát mi használjuk ezt a köznyelvben is használt kifejezést. Valóban úgy van, ahogyan a képviselő úr mondta, hogy a Balaton Szövetség, amely az önkormányzatokat tömöríti, ennek az egyik felét, a turizmus céljára szolgáló turisz tikai célelőirányzat, a turizmus segítését szolgáló célelőirányzat pedig a másik részét finanszírozza a Balatonnál és más turisztikai helyeken is. 35 millió forint ez a saját állami erő, a többit pedig a Balaton Szövetség tagönkormányzatai adják össze. Azt kérdezi a képviselő úr, hogy mi legyen azokkal az önkormányzatokkal, amelyeknek kevés a pénzük. Képviselő úr, az államnak is a saját büdzséjében nagyon meg kell nézni minden forintot, hogy mire költ - az önkormányzatoknak is. És ha az önkormányzatoknak ez a dolog fontos - márpedig én azt tapasztalom, hogy fontos , akkor hozzáteszik a saját részüket. Én itt most fölajánlom a képviselő úrnak, illetve a Balaton Szövetség valamennyi tagönkormányzatának, hogy ha úgy ítélik meg, hogy ebből a pénzből nem lehet o lyan nagyságrendben elvégezni ezt a munkát, ahogyan kellene, akkor amennyit a Balaton Szövetség e célra beletesz a közös büdzsébe, annyit a turisztikai célelőirányzatból kipótolunk, hogy ha
