Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
651 végrehajtását vigyük közelebb az emberekhez, és legyen olcsóbb, ugyanakkor hatékonyabb a közszolgáltatás. Azt gondolom, hogy ezekkel a célokkal nehéz vitatkozni, nehéz azt mondani, hogy ezek a célkitűzé sek, ez a célfüggvény nem megfelelő. Azt is egyértelművé tettük, hogy itt egy iránykijelölésről van szó, és még nagyon sok törvényt kell megalkotni ahhoz, hogy ez a rendszer működőképes legyen. Tehát egyértelművé tettük, hogy itt most megfogalmazódik egy n agyon markáns szervezeti átalakítás, és ezzel párhuzamosan sorra kell hogy kerüljön az egyéb jogszabályok felülvizsgálata, ami egyébként egy feladatfelülvizsgálatot is magába foglal. Úgy gondolom, nem vitatható az, hogy egy új munkamegosztásra van szükség a 16 év tapasztalata alapján az állam, az újonnan felálló regionális önkormányzatok és a helyi önkormányzatok között. Joggal fel lehet tenni a kérdést, hogy miért jó ez az embereknek. Erre az én válaszom az, hogy azok a területi különbségek, amelyek ma eb ben az országban kézzelfoghatóak, úgy érezzük, sokkal jobban mérséklődhetnek akkor, ha egy más feladatmegosztás érvényesül a három szereplő között. Az is nagyon fontos, hogy a gazdasági növekedésre az átalakítás serkentőleg hathat, hiszen a pénzeszközök fe lhasználása közelebb kerülhet az emberekhez, a helyi önkormányzatokhoz, hatékonyabb lesz a területfejlesztés, és a befektetésösztönzésre is jobban hathat az átalakítás. Nagy figyelemmel hallgattam az ellenzéki megszólalókat, akik gyakorlatilag a megyék mel letti elkötelezettségüknek adtak hangot. Azt kell megállapítanom a vitából, hogy nem abból a megközelítésből fogalmazták meg ragaszkodásukat a megyerendszerhez, hogy a központi feladatokat valóban indokolte alacsonyabb szintre, regionális szintre leosztan i, hanem azt lehet mondani, hogy a nemzeti önérzet volt az a meghatározó érv, amit indoklásként a jelenlegi rendszer fenntartása mellett felhoztak, tehát egyfajta hagyományra való hivatkozás. Ez eltekint attól, hogy egy informatikai forradalmon túl vagyunk , és gyakorlatilag az informatikai rendszer egészen más lehetőségeket kínál fel számunkra, mint ami, mondjuk, száz évvel ezelőtt rendelkezésre állt az államigazgatás működtetéséhez. Az a javaslata vagy megszólalása a Fidesznek, hogy itt igazából el tudják képzelni a megyék melletti régióknak, regionális önkormányzatoknak a létrehozását, ez pedig, úgy gondolom, egy elég pazarló államigazgatási rendszer létrehozását jelentené. A második kérdéskör, amit szeretnék szóba hozni - és a benyújtott törvényjavaslat i s néhány paragrafusban foglalkozik ezzel , a kistérségi társulások határozottabb szabályozása. Nekem személyesen igen kedvező tapasztalataim vannak a kistérségi együttműködésről országgyűlési képviselőként. Miután itt a kötelező társulás, az arra vonatkoz ó törvényi szabályozás nem jött létre, hanem az önkéntes társulás, én magam is igyekeztem a képviselői munkámmal elősegíteni azt, hogy a társulások létrejöjjenek, és ezeket próbáljuk tartalommal megtölteni. Két irányban tudnak működni ma ezek a kistérségi társulások. Az egyik az, hogy az önkormányzatok által nyújtandó közszolgáltatások kistérségi szintű szervezésében tudnak felmutatni olyan új és eddig nem tapasztalt elemeket, amelyek kedvezőek az emberek számára. A másik pedig a területfejlesztési feladato k. Csak az én választói körzetemben iskolafenntartásra, pedagógiai szakszolgálatra, nevelési tanácsadásra, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra, családsegítésre, házi gondozásra jöttek létre társulások. Ugyanakkor el kell gondolkodni azon, hogy vajon az az irány, amit most megcélzunk - amit egyébként az ellenzéki képviselők is meglehetősen komoly kritikával fogalmaztak, de nem is ezért hozom szóba , hogy kiterjeszteni olyan önkormányzatokra a társulás által működtetett szolgáltatásokat, amelyek egyébként a társulásban nincsenek benne, fenntarthatóe.
