Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter:
647 A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949 . évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az el őterjesztést T/234. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/234/15. számon kapták kézhez. Mielőtt javaslatot tennék a vita szerkezetére, bejelentem, hogy a 13. pontra nem nyílik meg a vita, ugyanis az egy másik törvényjavaslat mellékletét kívánja módosítani. Erre figyelemmel az első helyen kijelölt bizottság az indítványról nem foglalt állást. Indítványozom, hogy az ajánlásban szereplő további módosító javaslatokat, azok számára és összefüggéseire tekintettel egy szakaszban vitassa meg az Országgyű lés. Kérdezem tehát önöket, egyetérteneke ezzel. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az indítványomat elfogadta. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 112. pontjaira. Kérdezem, kíváne valaki felszólalni öt perces időkeretben. (Nincs ilyen jelzés.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Kérdezem Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter urat, kíváne szólni. (Jelzésre:) Öné a szó, miniszter úr. DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügyi és rendészeti miniszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja az volt, hogy a régiót mint közjogi területi kategóriát, illetőleg ennek alkotmányjogi megalapozását végezze el, továbbá az önkormányzati rendszer részleges átalakítá sát tűzte ki célul. A regionális államreform alkotmányi alapjainak megteremtése nem elsősorban az Európai Unió miatt fontos. A fő kérdés az, hogy végrehajtunke ebben a ciklusban egy jelentős decentralizációt, leadjuke a központi kormányzat számos feladat át a választópolgárokhoz közelebb eső döntési centrumokhoz, el tudjuke érni azt, hogy ezek a döntések a választott felelős regionális közgyűlésekben szülessenek meg. Mindazok, akik a megyei önkormányzatok fennmaradása mellett érvelnek, voltaképpen az álla m- és fővároscentrikusság megtartása mellett, illetve a vidéki emberek érdekei ellen szólalnak fel. Kétségtelen, az Európai Unió forrásainak felhasználása döntő lökést adott a decentralizációnak, a regionális államreformnak. Igaz, az Unió csak statisztika i egységként követeli meg a régiók létrehozását, ugyanakkor demokrataként nem képviselhetek más álláspontot, mint hogy a rendelkezésre álló több ezer milliárd forint fejlesztési pénzt csak a választópolgárok által demokratikusan választott testületek dönté sei alapján lehet elkölteni. Semmilyen racionális érv nem hangzott el a vitában amellett, hogy miért ne teremtsük meg a regionális fejlesztések közvetlen demokratikus kontrollját, márpedig a választott régiós közgyűlések elutasítása ezt jelenti. Az sem tel jesen világos a számomra, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, amelynek alelnöke, éppen az önkormányzati választásokért felelős alelnöke nemrég még az önkormányzatok túl nagy számáról beszélt, miért nem támogatja az alkotmánymódosításnak azt az elemét, amely valamennyi önkormányzat megőrzése mellett a feladatellátás hatékonyabb formáinak lehetőségét teremti meg.
