Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
630 megengedhető a kényszerintézkedés vagy az intézkedés, mert elké pzelhető, hogy az intézkedés nyomán büntető- vagy szabálysértési eljárás indul. A törvényszöveg azonban ezt az értelmezést nem engedi meg, és számomra az igazi alkotmányos visszásság és a probléma itt kezdődik, és valószínű, hogy ilyen panaszok az országgy űlési biztosok hivatalában landolni is fognak, hogy mérlegelés tárgyát képezi, hogy most ki mitől vált gyanússá, és mitől nem vált gyanússá, vele szemben ilyen intézkedést szabade tenni, vagy sem. (12.00) Tehát úgy érzem, hogy ebben van egy olyanfajta biz onytalanság, hogy továbbra is az intézkedő rendőr karakánsága, a képviselő ismertsége vagy más kérdés fogja eldönteni, hogy ez a lehetőség fönnálle vagy sem. A másik dolog, amit ehhez szeretnék hozzátenni: az országgyűlési biztosok gyakorlatában az utóbbi időben igen sokszor előfordult, hogy valaki, akinek az egyébként nem kötelező ajánlásunk nem tetszik, polgári bírósághoz fordul kártérítés címén. Rendszeresen járunk bírósági tárgyalóterembe, 50100 millió forintos perek indultak ellenünk vagyoni kártérít és címén. Arra kérném a tisztelt Házat, a jogszabályok előkészítőit, hogy azt a sommás rendelkezést, ami talán egy országgyűlési képviselő esetében megengedhető, de másoknál, akik ehhez a státushoz vannak kötve, mint például az ombudsmanok, nevezetesen, ho gy a mentesség nem vonatkozik a képviselők, ombudsmanok polgári jogi felelősségére, ezt valamilyen módon precizírozza. Természetszerűen én mint magánszemély ezt a tisztségemet betöltve tartozom polgári jogi felelősséggel, de, hogy a tevékenységem során az én állásfoglalásom valaki szerint okozotte kárt, sértettee a jó hírnevét vagy nem sértette, ezt valószínűleg éppen a mentesség és a függetlenség biztosítása érdekében nem rendesbíróságok előtt kellene eldönteni. Úgyhogy ezt az egyre égetőbb problémát ajá nlanám a tisztelt Ház figyelmébe, és köszönöm a lehetőséget, hogy a beszámolón kívül is megszólalhattam és elmondhattam a véleményemet. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszóla lásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. Ezek közben kétperces fölszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Géczi József Alajosnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJO S , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk álló indítvány valóban a mentelmi jog számos területére kiterjed, tehát nemcsak az országgyűlési képviselőkre, hanem sokak mentelmi jogára is. Két jellemző vonása van a magyar közv éleménynek és a magyar sajtónak is, de voltaképpen még a szakirodalomra is ez jellemző. Egyrészt alapvetően a mentelmi jogot egy privilégiumnak tartják, nem testületi jognak, nem a demokrácia intézményes jogának, hanem valamiféle személyt védő, személy elő jogait biztosító jognak, ami gyanús. Másrészt pedig, amikor a mentelmi jogról beszélnek, akkor csak az Országgyűlésről szoktak beszélni, és nem figyelnek másoknak a mentelmi jogára, mint például, ahogy az előbb hallottuk, az ombudsmanéra sem. Számos olyan probléma van, amit még nyilván a mentelmi jog továbbfejlesztése során meg kell oldani. Ez a törvény és ez a módosító indítvány nem arra törekszik, hogy lezárja minden időkre ezt a szabályozást, hanem a most fölmerült, megérett szabályokat próbálja behozni. Az alkotmánybíráknak is van mentelmi joga. Az Alkotmánybíróság Magyarországon egy különösen nagy jogú intézmény, ami megfellebbezhetetlen döntéseket hoz, óriási felelősség van
