Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 26 (8. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együtt... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
562 hogy az egészet az fűz i össze, hogy az államháztartási rendszer megújítási keretébe tartoznak ezek a törvények. Na, ez persze egy merész állítás. Megint csak visszautalok Veres János miniszter úr expozéjára, aki azt mondta gyakorlatilag e két törvény kapcsán, talán erre az utób bira gondolt inkább, hogy azért kell ezeket a törvényeket idehozni, hogy teljesüljön a hiánycél. Tehát most az államháztartás működését olyan keretbe kell szorítani, hogy ne találkozzunk azzal a gonddal, hogy van egy szent törekvése a kormánynak és az Orsz ággyűlésnek, és utána egész más teljesül. Ha most én azt nézem, hogy milyen reformjellegű lépésekkel találkoztunk eddig, akkor azt látom, a közigazgatásban egy lépéssor itt van az Országgyűlés előtt, most semmilyen konszenzus nem látszik. Bírálja mindenki ezt a törvénycsomagot, ami nem a miniszter úr feladatkörébe tartozik, tehát ezt a reformjellegű lépéssort nyugodtan tegyük félre, és akkor keressük ebben a reformokat, mert más gyakorlatilag nincs előttünk. Na most, ebben reformot találni rendkívül merész, hacsak nem arra gondolunk, hogy a közalapítványok intézményét úgy, ahogy van, kidobjuk a magyar jogi rendszerből, amit nem találok szerencsés megoldásnak. Ha igaz az az állítás, amit a miniszter úr mondott, és biztos, hogy számtalan konkrét példát tudna ő erre mondani, hogy az egész intézmény nem igazolta be a várakozásokat, nem a saját tőkéjét használja, és nem tudom én, honnan gazdagítja, hanem gyakorlatilag csak az állami költségvetést próbálja évről évre leszívni... - és ez tartja életben ezeket a köza lapítványokat. De kivételt teszünk, ha közalapítványt törvény hozott létre, az Országgyűlés hozta létre és nemzetközi szerződés. Érthető, de én egy kört hiányolok ebből a körből: miért vesszük teljesen más kalap alá az önkormányzatokat? Azt megértem, hogy amikor a miniszterek azzal találkoztak, hogy létszámot kellene leépíteniük, akkor azt papíron teljesítették, és létrehoztak ezer kht.t a minisztériumok háta mögött, és oda átmenekítették az embereket. Törvény, ilyen típusú törvényalkotás nélkül, hogy gyak orlatilag belenyúlunk a Ptk.ba, törvényalkotás nélkül is elérhető lenne, hogy egy miniszter ne így járjon el. Az önkormányzatokra azonban semmilyen tekintetben nem vagyunk tekintettel, hanem azt mondjuk, hogy amit az önkormányzati világ létrehozott, arra egy az egyben igaz az, amit a miniszter úr mondott. Márpedig én azt gondolom, hogy azokra ez kevésbé igaz. Biztos, hogy ott is van olyan köztük, aki gyakorlatilag csak a költségvetés pénzét akarja használni, és évről évre az tartja életben, hogy a költségv etés ad forrásokat, vagy nem ad forrásokat. De vannak kivételek. Ha csak kettőt, ötöt, tízet találunk, akkor ezt a tízet valahogy úgy kellene helyzetbe hozni, hogy most egy ilyen generális szabállyal ne söpörjük el őket. Mondok önnek, miniszter úr, egy kon krét példát. A bajai Német Oktatási Centrum létrehozója Baja város önkormányzata, a BácsKiskun Megyei Önkormányzat, az Országos Német Önkormányzat és a bajai kisebbségi önkormányzat. Természetesen, mivel ez a közalapítvány oktatási intézményt működtet, ez az oktatási intézmény jogosult azokra a normatívákra, amelyeket az állam minden fenntartónak adna. De nem ezért hozták létre, mert így értelmetlen lett volna létrehozni. Ez a közalapítvány szerződéses kapcsolatban van német tartománnyal és német alapítván yokkal. Hosszú távú szerződés garantálta azt is, amit eddig német forrásból megvalósítottak, és garantálná számukra hosszú távon azt, hogy ott milyen vagyongazdálkodási lépések történnek. A német állam vagy a német tartományok általában nem akarnak hallani arról, hogy állami feladatot - és államinak tekintik az önkormányzatot is - direkt módon finanszírozzanak. A közalapítványi forma számukra egy barátságosabb forma volt. Az az érték, ami Baján létrejött, nem az állam jóakaratából jött létre, hanem a közala pítványon keresztül, német források megszerzésén keresztül jött létre. Ezt a közalapítványt - és ez az egyetlen példa, amit el akartam mondani önnek - gyakorlatilag ez a törvénymódosítás
