Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 26 (8. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együtt... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
561 VPOPt érdemi intézménnyé tenni, hogy sikeresebben megfeleljenek a feladataiknak, akkor önök már a jogállamot látták veszélyeztetve annak idején, ahhoz képest most néhány év alatt sokat változott az idő, csak önök rossz irányban motiváljá k és ösztönzik ezeket a testületeket. Nem hatáskört és lehetőséget adnak ezeknek a szervezeteknek arra, hogy érdemibb tevékenységet végezzenek, hanem sokkal inkább a büntető részét, a büntető dolgokat ösztönzik, hogy pénzhez jussanak, és a költségvetéstől meg nem kapott forrásokat ezáltal kipótolják. A méltányossági nyugdíjemelések százmilliója kapcsán Aszódi képviselőtársamat, aki már elment, meg kell védenem. Ő nem azt kifogásolta, hogy növekedik az az összeg, amit ilyen szinten szét el lehet osztani, de magára erre az intézményre, hogy méltányosság címén nyugdíjat emelnek, én az önök helyében olyan nagyon büszke nem lennék. Ez a világ leggyalázatosabb intézménye. Elfogadom azt, hogy az általánosan megállapított nyugdíjemelési szabályokhoz képest mindig va lamilyen mértékben kell egy kiskaput nyitni, mert az általános szabály biztos, hogy nem tud minden élethelyzetet teljesen korrekten lekövetni. Ha nincsen valamifajta kiskapu vagy méltányossági szabály, azzal nagyobb méltánytalanságokat érne el a jogalkotó, mintha valami méltányossági joggyakorlásra lehetőséget adna. Csak én azt látom, hogy önök ezt egyszerűen politikai célokra akarják használni - használták eddig is a választási kampányban, a választási kampány előtt, amikor szórólapokon keresztül biztatták a nyugdíjasokat, hogy tessék már méltányossági kérelemmel hozzánk fordulni, mert erre most lehetőség van, és ez az (Babák Mihály: Így van!) , amikor visszaélnek ezekkel a szituációkkal, és ezért mondom, hogy ez elég szégyenteljesen működő intézmény. Pironk odni kellene, tisztelt képviselőtársaim, és nem büszkének lenni erre a jogintézményre. Az egész átláthatatlan, az egész követhetetlen, a kutya se tudja, hogy ki fér hozzá, és esetleg egy ugyanolyan élethelyzetben lévő miért nem fér hozzá ezekhez az összege khez. A Nemzeti Autópálya Zártkörű Részvénytársaság kapcsán Domokos képviselőtársam álláspontját osztom. Ez a törvénymódosító javaslat, amely most lehetőséget ad arra, hogy a kormány 400nál több milliárd és járulékai erejéig a költségvetésbe áthozza ezt a hiányt, arról árulkodik, hogy a kormánynak most 2006 közepén sincs fogalma arról, hogy hogyan kezelje ezt a kérdést - az év elején még volt. Eddig kötelező volt ezt a hiányt behozni a költségvetésbe. Most ezt a szabályt oldották, és azt mondták, hogy bízz uk a kormányra, csináljon a kormány, amit akar, de mivel a kormány ma se döntötte el, hogy mit akar, ezért a törvényben nem tudtak megfogalmazni egy egyértelmű szabályt. Százmilliókkal - megint mondom - játszadozunk a nyugdíjasok esetében, százmillió forin ttal. Itt nagyságrendekkel nagyobb összegre pedig azt mondjuk, hogy csináljon a kormány, amit akar, és az Országgyűlésnek úgy jó, ahogy a kormány ezt majd csinálni fogja. A második törvény egy olyan szégyenletes salátatörvény, amelyet legalább az Alkotmány bíróság döntése óta már nem szabadna idehozni a parlament elé. Az MDF frakciója vitte az egész salátatörvényhistóriát az Alkotmánybíróság elé. Az Alkotmánybíróság ebben a döntésében bizony lefektette, hogy milyen keretek között kell mozognia az Országgyűl ésnek. Meggyőződésem, hogy ha ez a csodálatos törvény újra az Alkotmánybíróság elé kerül, akkor az Alkotmánybíróság nincs más helyzetben, mint a korábbi döntésére hivatkozva ezt a jogalkotási technikát elmarasztalja. Itt olyan törvényeket söpörtek egy törv ény ernyője alá, amely törvények gyakorlatilag semmilyen szinten nem tartoznak össze. Persze lehet ennek az ellenkezőjét állítani, ezt meg is teszik önök. A törvényről - ha egyáltalán preambulumnak nevezhető ez a része - azt mondják,
