Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GYENESEI ISTVÁN (független):
392 Két percre szót kap Perjési Klára képviselő asszony, MSZP. DR. PERJÉSI KLÁRA (MSZP) : Elnök Úr! Képviselő Úr! Én a logikát hiányolom az ellenzékiek hozzászólásából. Az ö n hozzászólásában is folyamatosan keveredik két alapvető dolog. Az egyik az önkormányzat, a másik, hogy az önkormányzatnak vane hivatala, és ha van hivatala, mekkora, milyen intézményekkel. Ez két teljesen külön dolog. Az önkormányzatisághoz nem tartozik szorosan a közvetlen hivatal és intézmény, azt nagyon jól el lehetne látni, teljesen logikus, hogy 30, 50 fős vagy akár 5001000 fős létszám luxus, a leggazdagabb államok sem engedhetik meg maguknak, hogy fenntartsák ezeket az intézményeket. A másik: sokái g beszélt, több percig, a végén három mondatban két ellentmondást mondott. Először azt mondta, hogy természetesen először kiürítik a kistelepülések lehetőségeit, utána meg azt mondta, hogy teljesen természetes, és tisztában van vele, hogy mindent nem lehet a kistérségre levinni. Akkor ezt a kettőt együtt én nem értem. Köszönöm. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tízperces időkeretben szólásra következik Gyenesei István független képviselő. Öné a szó, képviselő úr. DR. GYENESEI ISTVÁN (független) : Elnök Úr! Tisztelt Ház ! Már csak azért is, mert az előttünk lévő törvényjavaslat alapvetően eldönti az ezt követően tárgyalandó témák lényeges elemeiben az álláspontunkat, és világosan kirajzolódnak azok az erővonalak, amelyek mentén el lehet mozdulni, vagy amelyek lehetetlenné teszik esetlegesen a megvalósítást, ezért rendkívül fontos nyilván az a vita, ami itt most zajlik. Én két részéhez szeretnék hozzászólni, elsősorban és először a választási időpontok és időtávok kérdéséhez. Teljesen logikusan érthető az a hatéves törekvés , ami itt megfogalmazódik, hiszen régi igény az, hogy a parlamenti választás és az önkormányzati választás ne essen egy évre, bizonyos egymásra gyakorolt hatása váljon ketté egymástól. Tulajdonképpen amennyiben többségi támogatást kapna, úgy gondolom, ez é sszerű is lenne, és az a hároméves időszak, ami a megyei önkormányzatok választására vonatkozik, nyilván összefügg azzal, hogy régió, megye kérdése hogyan dől el itt a parlamentben. Azt a kérdést azonban fölvetni, hogy két év múlva újabb önkormányzati vála sztás legyen, úgy gondolom, hogy egyáltalán nem lenne szerencsés. Hiszen akik ma fölvállalják vagy föl fogják vállalni, polgármesterek, képviselők egy település képviseletét, jövőjét, annak erősítését, építését, nyilván nekik idő kell ahhoz, hogy megvalósí tsák az elképzeléseiket. Egy kétéves időtartam rendkívüli mértékben érintené azoknak a polgármesteri, képviselői tisztségre vállalkozóknak a körét, akik kellő időtávban tudnak csak gondolkodni. Úgy gondolom, ez nem támogatható egyértelműen. Ami a megyét és a régiót érinti, ebben a kérdésben többször elmondtam már a véleményemet. Amennyiben ez azt jelenti, hogy a gyenge megyék helyett erős régiók jönnek létre, és ehhez a kellő garanciák is megvannak, eszközök, források, és ez kidolgozásra kerül, akkor ez min den további nélkül támogatható. Ez önmagában véve így jó. Természetesen, amennyiben nincs meg a kétharmados többség, akkor el kell kezdeni gondolkodni azokon az alternatívákon, amiben a konszenzus kialakulhat, és amiben a kecske is jóllakik, és a káposzta is megmarad. Vannak ilyen alternatívák. Nem az a kérdés, és nem az a kizárólagos kérdés, hogy megye vagy régió, hanem az is kérdés lehet, és eldöntendő kérdés, hogy megye és régió. Ez alatt azt értem, hogy önkormányzati megye és fejlesztési régió, forrásel osztó régió, illetve államigazgatási régió. Nem
