Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
386 1876ban. Jelentős, döntő változtatás volt a virilizmus bevezetése, melyet a nemesi vármegye nem ismert. (A jegyzői székben Pettkó Andrást dr. Hende Csaba váltja fel.) 1990ben egyébként a rendszerváltáskor Magyarország nem tért vissza a történelmi magyar államisághoz, abból az állami berendezkedésből ma semmi nem létezik a megye nevén kívül. Idegen volt a magyar államberendezkedéstől a közt ársaság. Idegen volt az egykamarás parlament. Idegen volt a magyar önkormányzati rendszertől az, hogy alapzatát a települési önkormányzatok képezik. Most egy újabb változtatást kellene végrehajtani, az európai trendet követve - nem az Európai Unió előírásá ra gondolok természetesen - létre kellene hozni a választott regionális önkormányzatokat. Ehhez teremtene, mint előbb már említettem, alkotmányos alapot az előttünk fekvő alkotmánymódosító törvényjavaslat. (13.50) Mit mond ki ez az alkotmánymódosító törvényjavaslat? Mindenekelőtt azt, hogy a régiót alkotmányos szintre kell emelni mint állami területbeosztási egységet. Meg kell jegyeznem, a régió a 35/1998. országgyűlési határozat és az 1999. évi XCII. törvény óta má r benne van a magyar jogrendszerben mint tervezésistatisztikai egység, illetőleg mint fejlesztési régió. Benne van a régió a magyar alkotmányos rendben mint közigazgatási területbeosztási egység is. Amiről most szó lenne, az nem más, mint hogy a tervezésistatisztikai, a fejlesztési, illetőleg a közigazgatási régió után megjelenjen maga az önkormányzati régió is. Erről szól az alkotmánymódosító törvényjavaslat 1. §a. Célja az, miként ez a törvényjavaslat indokolásából egyértelműen kitűnik, hogy előbb jöjj enek létre a régiók határaikkal, területükkel, elnevezésükkel, székhelyükkel, és utána legyen lehetőség arra, hogy választásokat tartsunk, hogy létrehozzuk a választott regionális önkormányzatokat. Szintén a regionális önkormányzatok létrehozásával kapcsol atos az előttünk fekvő törvényjavaslat 4. §a, amely bevezeti a választott regionális önkormányzat elnöke tisztségét, és meghatározza alapvető alkotmányos feladatait. A 3. § pedig szintén a választott regionális önkormányzatokkal összefüggésben kívánja meg változtatni a választások időbeli rendjét, nem magát a választási rendszert, ahogy itt néhány képviselőtársam részéről elhangzott. Természetesen lehet vitatkozni azon, érdemes is vitatkozni azon, hogy 2008ban, 2009ben vagy 2012ben legyeneke választások , és milyen választások legyenek. Nem érdemes azonban erről a kérdéskörről vitatkozni, miként erre Gulyás képviselőtársam már utalt, ha csak ezt változtatjuk meg, és minden más marad a régiben. A törvényjavaslatnak ugyanakkor vannak olyan paragrafusai is, amelyek nem a választott regionális önkormányzatok megteremtésével kapcsolatosak. Ilyen a 2. §, amelyik kimondja azt, hogy a helyi önkormányzatok egyenjogúak, vagyis nemcsak alapjogaik egyenlők, miként ez kiderül az indoklásból, hanem egyéb vonatkozásban i s azonos a státusuk. Ugyanakkor semmi mást nem tesz a törvényjavaslat, mint a ma hatályos önkormányzati törvény 6. § (1) bekezdésének felvezető mondatát átvezeti az alkotmányba akkor, amikor kimondja, hogy az önkormányzatoknak nemcsak a kötelezettségei les znek eltérőek, hanem feladatai és hatáskörei is. Ma is ez a helyzet. Nagyon sokan a szakmából követelik a differenciált feladat- és hatáskörtelepítést. Ennek minden feltétele adott, de a gyakorlat eltérő. Mit tesz a törvényjavaslat? Alkotmányos szintre em eli ezt a követelményt, nyilvánvalóan azért, hogy nagyobb nyomatékot adjon ennek a nagyobb racionális államigazgatási és önkormányzatszervezési megoldásnak. Meg kell jegyeznem, több mint tíz éve folyik már vita a differenciált hatáskörtelepítés problemat ikájáról.
