Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ):
376 területfejlesztési tanács, van egy re gionális, mind a kettőnek van munkaszervezete, ha ezeket megnézzük, hogy ez a feladat regionális szintre kerül, akkor azt gondolom, hogy nem kell nagyon hosszan számolgatni, hogy egyértelmű legyen, hogy sokkal olcsóbb, és még azt is merem mondani, hogy hat ékonyabb. Mert a polgármester úr pontosan tudja, hogy működik, a regionálisban leosztja a három megye, a három megye meg leosztja a kistérségek között, ott a kicsik összevesznek, megegyeznek végül, és elosztják. Tehát ma így megy, ezt tudjuk, ez nem jó, ez en akarunk változtatni, és ezért kellene az, hogy lépjünk ebben a dologban. A költségvetésre - mondja, hogy lehetne. Itt lehet államosítani iskolát, hogy az állam adja oda a pénzt, de akkor miért vannak az önkormányzatok. Tehát ha államosítani akarjuk az i skolát, és az állam megmondja, hogy mennyi pénz, akkor ehhez az is jár, hogy majd az állam megmondja, hogy van iskola vagy nincs iskola, hány osztály van, hány tanár van, ez csak úgy megy. Úgy nem megy, hogy az önkormányzat megmondja, hogy hány osztály meg hány ember, meg milyen színvonal, meg milyen pedagógiai program, az állam meg fizessen. Ez a kettő nem járható. Járható az egyik út is, járható a másik út is, el kell dönteni, de akkor más önkormányzati rendszerről beszélünk. Azt gondolom, arról is lehet szó, csak mindig olyan gondom van, hogy egy kicsit túlterjeszkedünk. Tehát ami most ide le van írva, ha ebben tudnánk előre haladni, az lenne a jó, bár… Majd a következőben folytatom. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Szólásra következik Gulyás József képviselő úr, S ZDSZ. Öné a szó, képviselő úr. GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság alkotmányának módosítását tárgyaljuk, éspedig azért, mert a magyar alkotmány keretei közö tt is meg kell teremteni az önkormányzati reform alapjait, érdemes és indokolt ahhoz, hogy az önkormányzati rendszer reformját el tudjuk indítani, ott megteremteni azokat a jogintézményeket, amelyek nélkülözhetetlenek az alkotmányban ahhoz, hogy egyáltalán reformról lehessen beszélni. Most úgy tűnik, a választások után pár héttel, hogy sokkal messzebb vagyunk az önkormányzati reform megvalósításának esélyétől, mint a választások előtt pár héttel. Valamikor a választási kampányban nem is egy, több olyan vitá ban vettem részt, ahol ellenzéki képviselőtársaim, olyanok is, akik ma is a parlamenti patkóban foglalnak helyet és olyanok, akik már nem, együtt vitatkoztunk az önkormányzati rendszer működéséről, működésének anomáliáiról. Ott széles volt az egyetértés ab ban, hogy önkormányzati reformra márpedig szükség van. Sőt, nemcsak így általánosságban volt széles az egyetértés, hanem konkrét tartalmi kérdésekben is. Emlékszem, amikor Kósa Lajos egy vitában arról szólt, hogy a megyei önkormányzatokra természetesen nin cs szükség. Emlékszem arra is, hogy milyen közel állt az álláspontunk, az MDF és az SZDSZ álláspontja az önkormányzati rendszer lényeges kérdéseiben. Gémesi György volt akkor az MDF képviselője, a magyar önkormányzati érdekképviseleti rendszer egyik meghat ározó szereplője - ő az MDFet itt képviselte ciklusokon keresztül a parlamentben , és fontos tartalmi kérdésekben egyetértettünk. Ehhez képest most mintha nem is hetekre, hanem hónapokra, nem is hónapokra, hanem évekre távolodtunk volna el attól a helyze ttől, ami a választások előtt mégiscsak jellemző volt, hogy nem csak az önkormányzati rendszer szereplői, tehát mindazok, akik benne vannak települési önkormányzati vezetőként, képviselőként vagy adott esetben intézményvezetőként, és naponta élik meg ennek a rendszernek a problémáit, beleértve a finanszírozás anomáliáit is, amire Bencsik képviselőtársam utalt... - tehát ezeket az anomáliákat együtt éljük meg, és tartunk
