Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FIRTL MÁTYÁS (KDNP):
363 NÓGRÁDI LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm szépen. Szintén utoljára kértem szót ebben a körben, de szeretnék egy dolgot tisztázni. Ecsődi Lászlónak mondom, hogy ott voltam valóban a bizottsági ülésen, amikor mondták, hogy van, létezik kistérségi törvény. Jómagam egy 51 településből álló többcélú kistérségi társulás elnöke vagyok. Nem azon aggódom, hogy a kormány váratlanul előránt egy törvényt; azon, hogy nem nyúl hozzá, és konzerválja a jelenlegi tudathasadásos állapotot. Mert miközben létrehoztuk a többcélú kistérségi társulást, ennek keretében megszervez tünk létfontosságú és hőn óhajtott feladatok ellátására például az 51 településre összevont orvosi ügyeletet, szociális családsegítő szolgálatot 51 településre. A város mint körzetközpont normatívákból - elég vagy nem elég, azzal most nem vitatkozunk, de k öltségvetési törvényben biztosított normatívákból - biztosítja a feladatok ellátását, míg egy kistérségi társulásnál létrehoztunk szervezeteket, félő, hogy mivel pályázati rendszerben történik a finanszírozása, aggályos, hogy mennyire tudjuk ezt stabilan é vről évre továbbfejleszteni vagy egy már meglévő, megszervezett szolgáltatást fenntartani. Ezért kértem vagy javasoltam azt, hogy a kettőt együtt kellene tárgyalni vagy együtt kellene látni. Köszönöm a szót. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre m egadom a szót Firtl Mátyás képviselő úrnak, KDNP. FIRTL MÁTYÁS (KDNP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában, ami itt elhangzott, engedjék meg, hogy elmondjam, ’90 óta önkormányzati képviselő vagyok települési, megyei szinten. Szeretném elmondani, hogy a kistérségi társulásokkal kapcsolatban - ami legutóbb elhangzott - a kötelezőséggel volt a legnagyobb baj. GyőrMosonSopron megyében 17 önkéntes társulás működött, utána hoztuk létre a kistérségi társulásokat, és Papp József képviselőtársamnak mond om, hogy milyen nehezen, pontosan azért, mert a kötelezőség bele volt iktatva. A hatékonyságról elhangzott az a gondolat, hogy megye vagy régió. A megyékről szeretném elmondani, hogy az is egyfajta megoldás lenne, ha a megyékre valamilyen feladatokat újra visszaruháznánk, hiszen a lehetőség adott. A regionalizmushoz pedig röviden csak annyit szeretnék elmondani, hatékonyság akkor van, ha közel van a választópolgárhoz, ha a régióhoz visszük el, és közte már csak a kistérség van, akkor egyre távolabb visszük a polgároktól azokat a lehetőségeket. Tudom, most azt mondják, hogy a fejlesztési célokat nem lehet megyei szinten megoldani. Úgy gondolom, azt is lehet, hiszen a jelenlegi regionális fejlesztési tanácsokban a megyei jogú városok polgármesterei, a megyei ö nkormányzatok elnökei vesznek részt. Nem tudom, hogy akkor a választott képviselők miért nincsenek jelen a regionalizmusban. A regionális fejlesztési ügynökség pedig ott van, és kiszolgálja ezeket a választott politikai képviselőket. Amikor a választott po litikai képviselőket keresik, adottak. Azt is meg lehetne oldani, csak azon el kellene gondolkodni, hogy igen, a megyei önkormányzatokból lehetne a regionális fejlesztési politikai testületbe delegálni még embereket, és máris föl van állítva, és máshol nem vehetnek fel javadalmazást, ha a megyéből vannak delegálva, akkor a megyéből, és a regionális szinten már nem vehetnek fel. Ezzel el lehet érni azt a hatékonyságot, hogy nem kell külön díjazni, egyrészt a megyében, egyrészt a regionalizmusban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Úgy gondolom, ha egyszerűen távolabb visszük a feladatokat, azzal csak a polgáraink járnak rosszabbul.
