Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
345 Befejezésül szeretném elmondani, azonban azt jó szívvel tud juk támogatni, hogy a körjegyzőségek erősödjenek, hogy a szakigazgatási feladatok egyébként sokkal igényesebb szinten kerüljenek ellátásra, támogatjuk egyébként annak lehetőségét is, és minden ésszerű megoldásban partnerek vagyunk, ami az önkormányzati és az országgyűlési képviselőválasztásnak az illő és kellő szétválasztását szorgalmazza. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Tisztelt Országgyűlés! Most az egyes kép viselői felszólalásokra kerül sor, 1010 perces időkeretben. Mielőtt megadom a szót az írásban előre jelentkezett képviselőknek, Wiener György képviselő úr kért szót két percben. Öné a szó, képviselő úr. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden reagálnék Salamon László és Dávid Ibolya képviselőtársaim néhány megjegyzésére. Mindketten felvetették azt, hogy miért kerülne ki az alkotmányból a 43. § (2) bekezdésének jelenlegi szövege, amel y szerint az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását a bíróság védi, illetőleg az önkormányzat jogai védelme érdekében az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Azért kerülne ki az alkotmányszövegből ez a megfogalmazás, mert az Alkotmánybíróság ezen az alap on nem volt hajlandó egyetlenegy indítványt sem figyelembe venni, hanem azokat érdemi vizsgálat nélkül elutasította. (11.00) Ennek az oka az, hogy az önkormányzatok is fordulhatnak Alkotmánybírósághoz, de csak olyan ügyekben, amelyekre az Alkotmánybíróságr ól szóló törvény lehetőséget biztosít, tehát például utólagos normakontrollt kérhetnek. Ez az alkotmányi megfogalmazás elvben lehetőséget biztosítana arra, hogy egyedi kormányzati ügyekkel szemben is valamely önkormányzat vagy például önkormányzati érdeksz övetség az Alkotmánybírósághoz forduljon. Ilyen ügyekben azonban az Alkotmánybíróságnak valójában nincs hatásköre, ennek következtében ez a változtatás semmiféle jogkorlátozást nem jelent. Megjegyzem még, hogy az önkormányzati törvény 3. §a csaknem ugyana zt a megfogalmazást tartalmazza, mint az alkotmány 43. §ának (2) bekezdése, ez a normaszöveg viszont hatályban marad. Ezen túlmenően nagyon röviden utalnék még Dávid Ibolya elnök asszonynak arra a felvetésére, hogy új alkotmányt kellene alkotni, és e tére n késlekednek a kormánypártok. Emlékeztetném az elnök asszonyt arra, hogy például 1999. december 21én (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az akkori szocialista képviselőcsoport három képviselője is indítványozta az alkotmányozási folyamat folytatását, ezt azonban akkor az ellenzék elutasította. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Két percre kért szót Salamon László, Kereszténydemokrata Néppárt. Öné a szó, képviselő úr. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : K öszönöm a szót, elnök úr. Wiener képviselő úr iménti felszólalása, amely azzal foglalkozott, hogy az Alkotmánybíróság miként értelmezte a gyakorlatban azt a passzust, hogy az
