Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
339 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban alapvető jelentőségű alkotmányos intézményekhe z kíván hozzányúlni a kormány mostani alkotmánymódosító javaslata. Az egyik ilyen intézmény az ezeresztendős múltra visszatekintő megyerendszer. A másik intézmény maga az önkormányzati rendszer, közelebbről az önkormányzatiság tartalmi lényegéhez szorosan hozzátartozó, néhány nagyon fontos önkormányzati alapjog, illetve ezek garanciája. Az ezeresztendős megyerendszer egy olyan, tradíciókat tisztelő párt, mint a Kereszténydemokrata Néppárt számára önmagában is nagy fontosságú, alapvető érték. Ez az intézmény elszakíthatatlan része közjogiközigazgatási hagyományainknak, és elválaszthatatlanul hozzátartozik az ország arculatához. Ez annak ellenére így van, hogy a Szent Istváni gyökerű megyerendszer történelmünk során több, meghatározó jelentőségű változáson m ent keresztül a királyi vármegyéktől kezdődően a nemesi vármegyéken át a XIX. század második felében létrehozott modern kori megyerendszerig, illetve a rendszerváltozás eredményeként végbement változásokig bezárólag. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánypro gram vitájában már e témakörrel kapcsolatban elmondottuk, hogy a hagyományokhoz való ragaszkodás nem lehet öncélú. Ha az útjában áll a fejlődésnek, az előrelépésnek, a haladásnak, akkor tudni kell túllépni mégoly becses hagyományokon is. A magyar történele mben erre volt is példa, gondolok itt arra, amikor a sokszázados, középkori eredetű kormányszervek rendszerét 1848ban a felelős minisztérium vette át, melynek eredményeként megszületett a parlamentáris kormányforma. A megyerendszer megszüntetésének vagy m egőrzésének kérdésében is azt kell vizsgálni, hogy szükségessé teszie az ország érdeke, a fejlődés biztosítása ennek a nagymúltú intézménynek a felszámolását. A Kereszténydemokrata Néppárt erre a kérdésre egyértelműen nemmel válaszol. A megyerendszer megs züntetését semmi sem indokolja, ugyanakkor a regionális önkormányzatokra való áttérés különféle hátrányokkal és komplikációkkal járna. A regionális önkormányzati rendszer hívei, különösen régebben, előszeretettel hivatkoztak arra, hogy az uniós pénzek megs zerzése szempontjából lenne szükséges a regionális rendszerre történő áttérés. Ez a téveszme - mert ez az - erősen beivódott a hazai közvélemény tudatába. Ma már tudjuk, hogy ez az érv nem állja meg a helyét, és ma már a kormányoldal sem hivatkozik erre; m int hallhatták, Kovács Zoltán képviselő úr felszólalásakor Lamperth Mónika közbeszólt, mondva, hogy ezt senki sem mondta sohasem. Nem így volt, mondták ezt egy darabig, de most már mindenki előtt, aki ezzel a kérdéssel foglalkozik, világos, és az elmúlt ké t év tapasztalatai is alátámasztották, hogy az uniós pénzek folyósításának az égegyadta világon semmi köze sincs ahhoz, hogy megyei beosztásúe a közigazgatásunk vagy regionális, az önkormányzati rendszer megközelítéséből nézve, természetesen. Továbblé pek. Ellenezzük a megyerendszer régiókkal történő felváltását azért is, mert ez az átalakítás az önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladatok magasabb szintre emelését, azaz a decentralizációval szemben a koncentrációt jelentené, amely ellenkezik a kereszt énydemokrácia egyik meghatározóan fontos alkotmányos elvével, a szubszidiaritás követelményével. Hétköznapi nyelvre lefordítva: a régió messzebb vinné az emberektől azon feladatok ellátását, amelyek ma a megyére hárulnak. Ezzel kapcsolatban hangot kívánunk adni annak a gyanakvásunknak, mely szerint a regionális rendszer a mostanihoz képest azért is hátrányos, mert több megyét egyesítve utat nyit a megyei szintű intézmények ritkítása előtt. Ismerve a kormány azon szándékát, hogy a takarékosság jelszavával in tézmények sorának bezárására törekszik, tartunk attól, hogy a regionális
