Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
340 önkormányzat nem fog védelmet nyújtani a régiókba beolvadó egyes megyék intézményeinek, kórházainak, középiskoláinak, szociális és kulturális intézményeinek bezárásával szemben. Konce ntráció ez a javából, tisztelt képviselőtársaim, melynek szükségképpen számos mai megye viselné a kárát. A kormány retorikája azt próbálja elhitetni az emberekkel, hogy a regionális reform kulcsszerepet jelentene az államháztartás egyensúlyának helyreállít ásában. Ez egyszerűen nem igaz. A regionális önkormányzatokra való áttérés legfeljebb abból eredően járhat megtakarítással, hogy a régiók önkormányzati képviselőtestületeinek a megyékhez képest kisebb lenne az össztagsága. Ez azonban legfeljebb néhány szá z millió forintot jelenthet csupán, ami csepp a tengerben. Az intézmények előbb említett felszámolását pedig, ha megengedik, nem megtakarításnak, hanem rombolásnak nevezném, amit természetesen nem támogathatunk. Megjegyzem, hogy a kormány által hangzatosan meghirdetett közigazgatási reform jelentős része a központi kormányzat területi és helyi szerveit alkotó államigazgatási szervek - a közigazgatási jog ezeket dekoncentrált szerveknek nevezi - regionális átcsoportosítását jelenti, és valójában az államműkö dés költségeinek csökkentése ehhez az átszervezéshez kapcsolható. A dekoncentrált szervek regionális átcsoportosítása viszont nem függ össze a megyei vagy regionális önkormányzat kérdésével. Ezt az átcsoportosítást a kormány a megyei önkormányzati rendszer sérelme nélkül is meg tudja valósítani, vagyis megtakarítási törekvéseinek a közigazgatás átszervezéséhez kapcsolható részét csaknem maradéktalanul meg tudja valósítani a megyerendszer megszüntetése nélkül is. Az ezzel kapcsolatos megtakarításoknak, a bür okrácia csökkentésének nemhogy ellenzői volnánk, hanem ezekben az ügyekben a kormány támogatásunkat általánosságban maga mögött tudhatja. Egyébként e törekvések megvalósításához még törvény alkotására sincs szükség, a kormány mindezt saját hatáskörében is rendezheti, még az ellenzék szavazatai sem szükségesek ehhez. Az azonban ugyancsak árulkodó jel, hogy az alkotmánymódosítás mellé letett önkormányzati törvényjavaslat egyszerű többségű törvény hatáskörébe akarja utalni az önkormányzati feladatok és hatáskö rök konkrét meghatározását. Ez, tisztelt képviselőtársaim, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány az önkormányzatiság valóságos tartalmát kormányfüggő és napipolitikafüggő kérdéssé kívánja degradálni. A megyerendszer megszüntetésével kapcsolatosan végü l utalunk arra, hogy a közigazgatás ilyen mértékű átszervezése az egész közigazgatás olyan gyökeres átformálását jelenti, mely óhatatlanul magában hordozza a kialakult és bevált intézmények működésének zavarát, és ma még konkrétan előre nem látható hátrány ok és károk bekövetkezését. Ezek kihatása forintosítva biztosan meghaladja azt a kiadást, amit a regionális önkormányzati képviselők alacsonyabb száma folytán megtakaríthatnánk. Egészében tehát semmi ok sincs arra, hogy egy alapvetően működőképes közigazga tást alapjaiban forgassunk fel, nem számolva annak beláthatatlan következményeivel. Tisztelt Országgyűlés! Nem kevésbé súlyosak kifogásaim az alkotmánymódosítás másik irányú célkitűzései, az önkormányzatiság tartalmának korlátozása tekintetében sem. Az alk otmánymódosítás ez irányú rendelkezései, mondjuk ki nyíltan, az önkormányzatiság megnyomorítását és jelentős mértékű felszámolását jelentenék. (10.40) Az önkormányzatok kötelező társulásának előírása, a körjegyzőség kötelező létrehozása a leglényegesebb al kotmányos jogaiktól fosztaná meg az önkormányzatokat. Súlyos visszalépést jelentene, ha az önkormányzati alapjogok korlátozását a jövőben az alkotmány már nem kötné
