Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 11 (14. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Mandur László): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
1260 önök ezzel a törvénnyel is az állami költségvetés számára pénzt akarnak elvenni az emberektől. Hiszen egyébként nem most nyújtották volna be, néhány hónappal a felsőoktatási törvény hatálybalépése után ezt a törvényt, a törvény célja tehát pénzt elvonni az emberektől, pénzt elvonni a diákoktól. Ugyanakkor a költségtérítéses képzésben ez olyan mértékűre sikerült - és örülök, ha a képviselő úr és a szocialista frakció belátta ezt , hogy ilyen mértékű költségtér ítést nem tud elviselni a magyar társadalom, nem tudják megfizetni a hallgatók, és az egyetemeknek sem érdeke, hiszen nem lesz hallgató, aki ilyen mértékű költségtérítést kifizessen. Még egy dolgot ajánlok tisztelt képviselőtársaim figyelmé be: ez pedig a hallgatói jogviszonynak az egy évre történő leszűkítése. Tudom, elmondta az államtitkár úr, megjegyeztem, valóban jogilag úgy van, hogy a hallgatót fölveszik egy ciklusra, legyen ez az alapképzés, vagy legyen ez a magiszteri képzés. Én mégis egy olyan módosítót szeretnék, amelyben a hallgatót főszabályként államilag támogatott képzésre veszik föl. Természetesen a törvényben most is benne vannak azok a lehetőségek, hogy ha nem teljesít a hallgató, akkor el kell hagynia az egyetemet. Ebben az e lhagyásban benne van az is, hogy költségtérítéses képzésben vegyen részt, de főszabályként ez ne egy évre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) történjen meg. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra jelentkezett Arató Gergely államtitkár úr. Parancsoljon! (12.20) ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Egyetlen dolgot szeretnék pontosítani a mód osító indítványok kapcsán, hiszen ez valóban lényeges, és már a közoktatási törvénynél is vitánk volt ebben. Szeretném, ha mindenki világosan látná - és erre a felsőoktatási törvény példája kiválóan alkalmas , hogy ez a két törvény nem a költségvetési egy ensúlyteremtés része, nem ezzel a céllal kerül a parlament elé, az ezzel kapcsolatos jogszabályok egy részét tegnap elfogadta az Országgyűlés, mások még előttünk állnak. A felsőoktatási törvénynek azonban közvetlen költségvetési hatása nincs, hiszen az a b evétel, amelyik akár költségtérítésből, akár képzési hozzájárulásból az egyetemhez érkezik, az egyetem pénze, ahol aztán részben fejlesztésre, részben ösztöndíjakra fordítják. A költségvetésnek ebből a törvénytervezetből egy fillér bevétele sem lesz. Vanna k más céljai a törvénytervezetnek, amelyekről beszéltünk az általános vitában, de ezt muszáj pontosítani, hogy ne legyen félreértés, és abban reménykedem, hogy ellenzéki képviselőtársaim - mint ahogy látom, ez ebben a vitában elkezdődött - talán differenci áltabban, talán egy kicsit több szakmaisággal vagy más szakmai megfontolásokkal közelítik meg ezt a törvénytervezetet, ha ebben nem egy költségvetési megszorító javaslatot látnak. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitk ár úr. Öt kétperces felszólalási igényt jeleztek a képviselők. Először megadom a szót Hoffmann Rózsának, a KDNP képviselő asszonyának. Parancsoljon! DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! A képzési hozzájáruláshoz, azaz a tandíj ügyéhez szeretnék hozzászólni. Ha egy amerikai típusú társadalomban élnénk, ahol magas az életszínvonal, és nagy pénzek felett rendelkező alapítványok állnak ösztöndíjak céljából a hallgatók rendelkezésére, akkor elvben egyet tudnánk érteni a tandíj vagy képzési hozzájárulás
