Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 11 (14. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
1258 felsőoktatási törvény benyújtása kapcsán pontosan a gazda sági tanácsok, illetve a korábban megjelent irányító testületek okozták azt a nagy problémát, ami miatt Alkotmánybíróság elé került az ügy, és egyébként az Alkotmánybíróság helyt is adott a köztársasági elnök úr aggályainak. Azt gondolom, hogy ez van a gaz dasági tanács hátterében. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy ez az 5. pont, amelyet benyújtottak a képviselőtársaim, szerintem rendezi a problémát. Ettől függetlenül azt gondolom, azok az aggályok, amelyek elhangoztak, jogosak, mert valóban félhetünk att ól, hogy a minisztériumi delegáltakkal megspékelt gazdasági tanácsban történhettek volna az eredeti törvényjavaslat értelmében olyan elképzelések, amelyek veszélyeztették volna az egyetemi autonómiát. Az MDF részéről ez az 5. pont, ez a módosító javaslat r endben van, úgyhogy mi ebben a kérdésben támogatni fogjuk a módosító indítványt. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni ehhez a szakaszhoz. Kérem, jelezze! (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, nin csen ilyen képviselő. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Egyúttal megnyitom a részletes vita második szakaszát, az ajánlás 735. pontjaira. Ha jól láttam az ajánlást, ez a hallgatói jogviszony, illetve a pénzügyek kérdését öleli fel. Kérdezem, hogy kíváne valaki szólni ötperces időkeretben. Kérem, hogy gombnyomással jelezze! Szabó Zoltán, a Magyar Szocialista Párt képviselője; öné a szó, képviselő úr. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. A meglehető sen szövevényes módosítóindítványcsomag két pontjára szeretném a tisztelt képviselőtársaim figyelmét ráirányítani, illetve kérni a támogatásukat. Mind a kettő a képzésért fizetendő hozzájárulás, illetőleg térítés kérdéséhez kapcsolódik. (12.10) Az egyik - meg nem mondom, hányas ajánlási pontban található : a hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzet fogalmát egyértelműen tisztázza a törvényjavaslat, a hátrányos helyzetű hallgatókat mentesítené a képzési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól. Hogy v ilágos legyen a dolog, még mielőtt bárki azzal érvelne, hogy a hátrányos helyzetű hallgatók által fizetendő képzési hozzájárulást ilyen módon az intézmény át fogja terhelni a többi hallgatóra abban a mechanizmusban, hogy a megállapított átlagtól 50 százalé kban fölfelé és lefelé eltérhet a képzési kötelezettség megállapítása, szeretném világossá tenni, hogy a törvény - legalábbis ha ezt a módosító indítványt elfogadjuk - kétféle jogcímet ismer el arra, hogy valaki ilyen hozzájárulást ne fizessen: van, aki me ntesül a képzési hozzájárulás fizetése alól, és van, aki nem kötelezett képzési hozzájárulás fizetésére. Ez a két kategória különbözik; aki mentesül ennek befizetése alól, arra vonatkozik az, hogy ezt az intézménynek a többi hallgatón be kell hoznia, aki n em kötelezett ilyen hozzájárulás fizetésére, az külön kategória, tehát az a létszám nem számít bele abba az átlagba, amit a képzési hozzájárulás megállapításakor az egyetem intézményei kötelesek figyelembe venni. A hátrányos helyzetű hallgatók ilyen módon a képzési hozzájárulás fizetésére nem kötelezettek körébe tartoznának, tehát mentesülnének a képzési hozzájárulás fizetése alól anélkül, hogy ezt az egyetem intézménye más hallgatókon köteles lenne bevasalni. A másik a költségtérítéses képzés szabályainak megváltoztatására vonatkozik. Amikor a törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy a költségtérítés a tényleges képzési költségnél nem lehet alacsonyabb, ezt a tényleges képzési költséget pedig az értelmező rendelkezések között úgy szabja meg, mint a képzési normat íva és a fenntartási normatíva összegét, akkor a törvényjavaslat
