Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - Az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1044 kiterjesztésére irányuló tevékenység megvalósítását szolgáló, valóban nemes gondolatot kifejező, működő törvény. Köszönöm a megtisztelő figyelme t. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Herényi Károlynak, az MDF képviselőcsoportja vezérszónokának. Hallgatjuk, képviselő úr. HERÉNYI KÁROLY , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Tanács 2003ban elfogadta az európai szövetkezetek statútumáról szóló 1435/2003. számú tanácsi rendeletet és az európai szövetkezet statútumának munkavállalói részvétel teki ntetében történő kiegészítéséről szóló 2003. évi július 22i 2003/72/EK tanácsi irányelvet. E közösségi jogszabályok egy olyan közösségi szintű jogalkotási folyamat részét képezik, amelyek legfőbb jellemzője, hogy a közösségi jog talaján álló, tehát nem a tagállami jog rendelkezésén alapuló vállalkozási formákat hozzanak létre. Ez teremti meg alapításuk jogalapját. E körbe tartozik az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság. Hosszabb távon azonban más szupranacionális formák szabályozása is várható. Az európai szövetkezet sui generis jogi személy forma, amely a nemzeti jogi szabályozás alapján működő szövetkezetek mellett kiegészítő jelleggel alapítható. A nemzeti jogok szerint alapított szövetkezetektől szupranacionális jellegében különbözi k, tehát abban, hogy alapítására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást, illetve működésének szabályait is túlnyomórészt ez utóbbi határozza meg. A közösségi jog által támasztott jogalkotási feladat alapvetően két egységre bonthat ó. Egyrészt a rendelet felhatalmazása alapján, annak szabályait kiegészítendő meg kell vagy meg lehet alkotni bizonyos normákat, másrészt az irányelv implementációja során a kollektív munkajog körébe tartozó szabályozást kell kialakítani. A jogalkotásról s zóló 1987. évi XI. törvény 4. §a úgy rendelkezik, hogy mind a gazdálkodó szervezetek jogállása, mind a munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető kérdések törvényi szabályozási szintre tartoznak, így egyértelmű, hogy az implementációs kötelezettség teljesítése során megalkotandó új szabályokat az Országgyűlésnek, tehát nekünk kell elfogadnunk. Az európai részvénytársasággal összefüggő belső jogalkotási módszerre figyelemmel az európai szövetkezetek vonatkozásában is ez a megoldás látszik célszerűnek, vagyis az, hogy a magyar jogi szabályozás az európai szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket egységesen tartalmazza, tehát egy törvény rendezze a szövetkezetekre vonatkozó konkrét szabályok mellett a munkajog tárgykörébe tartozó kérdéseket is. Meg kell azonban jegy ezni, hogy a munkavállalók bevonását szabályozó irányelv kevés opcionális rendelkezést tartalmaz, alig enged mozgásteret a tagállami jogalkotásnak. A hazai szabályozás feladata ezért leginkább abban merült ki, hogy a törvény az irányelvi rendelkezéseket né mileg pontosítva a magyar szabályozási rendszerbe illesztve alkossa meg. A hatályos szövetkezeti szabályozás értelmében a már működő szövetkezetek részben az 1992. évi I. törvény, illetve a 2000. évi CXVI. törvény hatálya alá tartoznak. E szabályozási kett ősséget szünteti meg a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény, kimondva, hogy a már működő szövetkezetek 2007. június 30ig kötelesek alapszabályukat az új előírásoknak megfelelően módosítani vagy gazdasági társasággá alakulni.
