Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - Az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1045 (19.30) Figyelemmel arr a, hogy 2007. június 30. napjáig nem tekinthetők egységes szabályozás alá tartozóknak a már működő hazai szövetkezetek, nem volt indokolt, hogy az európai szövetkezetekre vonatkozó szabályozás a magyar szövetkezetekre vonatkozó jogszabályokban kerüljön elh elyezésre. A szövetkezeti törvény ugyanakkor hatálybalépésének időpontjától - itt én ellentmondásba kerülök képviselőtársaimmal, mert úgy tudom, augusztus 1jén lép életbe ez a törvény - alkalmas arra, hogy az európai szövetkezetekre vonatkozó szabályozás körében mint székhely szerinti tagállami előírás kerüljön megjelölésre. Az európai szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás célja, hogy a tagállamok nemzeti joga szerint alapított szövetkezetek, illetve egyéb részt vevő jogalanyok egy olyan európai szöve tkezeti formát hozhassanak létre, ami a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó közösségi rendelet szerint jön létre és működik. Az európai szövetkezet jogi személy, erről az 1. § (5) bekezdése rendelkezik, a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre, legalá bb 30 ezer euró jegyzett tőkével. Ha a tagállami jogszabályok egyes speciális tevékenységet folytató szövetkezetekre ennél magasabb minimumtőkét állapítanak meg - például a hitelintézetek esetében , akkor ezek a követelmények az ilyen tevékenységet folyta tó szövetkezetekre is irányadóak. Amennyiben a szövetkezet alapszabálya eltérően nem rendelkezik, az európai szövetkezet alapításakor egyetlen tag felelőssége sem haladhatja meg az általa jegyzett összeg mértékét. Amennyiben a szövetkezet tagjainak felelős sége korlátozott, akkor ezt a szövetkezet elnevezésében fel kell tüntetni “korlátolt felelősségű” kifejezéssel. Alapvető jelentőségű az a tény, hogy a szövetkezet székhelye a közösségen belül szabadon megválasztható anélkül, hogy a meglévő szövetkezet megs züntetését vagy új szövetkezet alapítását kívánná meg. A javaslat nemcsak a rendelet végrehajtását szolgálja, hanem egyúttal a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonását szabályozó 2003/72/EK tanácsi irányelv szabálya inak való megfelelést is biztosítja. Az irányelv és a rendelet így szoros kapcsolatban állnak egymással. A rendelet preambulumának (17) bekezdése kimondja, hogy az irányelv rendelkezései a rendelet elválaszthatatlan részét képezik, a két uniós jogi aktust együttesen kell alkalmazni. A rendelettel szerves egységet képező, azt kiegészítő irányelv a szövetkezet megalakulása és működése során a munkavállalók transznacionális tájékoztatását és a velük való konzultációt, továbbá a részvételüket biztosító alapvető követelményeket fogalmazza meg. Kiemelkedő, hogy az irányelvben meghatározott tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogok transznacionális jellegűek. Az alapító jogalanyokban meglévő, nemzeti jog által szabályozott konzultációs, tájékoztatási és részv ételi jogok az irányelv alkalmazására tekintet nélkül az adott tagállam szintjén fennmaradnak, akkor is, ha az adott társaság a szövetkezet alapításával annak leányvállalatává válik, illetve az alapító jogalany leányvállalata vagy telephelye válik a szövet kezet leányvállalatává vagy telephelyévé. A Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint itt egy olyan jogharmonizációs feladatról van szó, amely a mi számunkra uniós tagságunkból adódóan kötelező. Ez a törvényjavaslat, figyelembe véve az európai uniós jogi no rmákat, azokkal megfelelően és összhangban készült, úgyhogy a törvényjavaslat támogatásának semmiféle akadályát a Magyar Demokrata Fórum nem vélte felfedezni, és a szavazás során igen szavazataival támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok pa dsoraiban.)
