Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - Az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZÉP BÉLA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
1035 pedig megteremti a munkavállalók jogai érvényesítésének lehetőségét, valamint módosítja a helyi adókról szóló törvényt is. Tisztelt Országgyűlés! E törvényjavaslat tehát az európai szövetkezetről szóló két közös ségi jogszabály alkalmazásához szükséges, törvényi szabályozást igénylő belső jogi normák megteremtését célozza. A hatékony és rugalmas szabályok elfogadása teszi lehetővé a szupranacionális szintű gazdálkodási forma hazai megalapítását, illetve magyarorsz ági működését, kedvező hatást biztosítva ezzel a tőke bevonására és új munkahelyek megteremtésére is. Figyelemmel arra, hogy a rendelet az irányelvet 2006. augusztus 18tól rendeli el alkalmazni, az azokat végrehajtó, illetve átültető törvénynek is ebben a z időpontban kell hatályba lépnie. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslat sürgős tárgyalását és a javaslat mielőbbi elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Most a bizottsági álláspontok és a meg fogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, 55 perces időkeretben. Megadom a szót Szép Béla képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának. DR. SZÉP BÉLA , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2006. június 29én tartott ülést, melyen megtárgyalta a T/316. számú törvényjavaslatot. A bizottság tagjai a vita során az elő terjesztő képviselőjétől megtudhatták azokat a lényeges feltételeket és okokat, amelyek a közösségi jogalkotó céljaként összefoglalhatóak. Ez a cél az, hogy a szövetkezetek Európaszerte ne csak helyi igényeket tudjanak kielégíteni, hanem minél jobban tudj anak élni a letelepedés szabadságával, és Európaszerte rugalmasabb jogi keretben folytathassák gazdasági és sok esetben nem közvetlen gazdasági tevékenységüket. Az ilyen, a közösségi jog alapján létrejövő jogi személyek nem új keletűek sem a közösségi, se m a magyar jogrendben, ilyen szervezetekről már született döntés, ismerjük őket az európai részvénytársaság és az európai gazdasági egyesülés formájában. Az előterjesztő képviseletében tájékoztatást kaptunk arról, hogy a törvény előkészítése hosszabb ideje intenzív módon folyik, tudatosan megvárva, hogy a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény elfogadásra kerüljön, így azt háttérjogszabályként már figyelembe lehetett venni. A bizottsági vitában igazán komoly ellenvetés ellenzéki bizottsági tagok részér ől sem merült fel, ugyanakkor kérdésként merült az fel, hogy mi okozza, hogy az “európai szövetkezet” kifejezésnek az angol nyelvű rövidítése szerepel a törvényjavaslat szövegében. Megtudhattuk a kérdésre adott válaszból, hogy az Európai Tanács 1435/2003. számú rendelete, amely - mint most is megtudtuk államtitkár úrtól - minden tagállamban közvetlenül és kötelező módon alkalmazandó, a kifogásolt rövidítés alkalmazását kötelezően írja elő. Ez egyébként megtörtént az európai részvénytársaság, illetve az euró pai gazdasági egyesülés esetében is. Ugyanakkor jelentős tény az is, hogy a munkavállalói részvétel tekintetében alkalmazandó 2003/72. számú tanácsi irányelv országokon átnyúló, transznacionális tájékoztatót ír elő, amelynek során az alkalmazott jogi forma pontos, bármely tagországban egyértelmű azonosíthatósága lényeges alkalmazási feltételként jelenik meg.
