Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - Az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - NAGY LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter):
1036 A vitában elhangzottakat figyelembe véve az ellenzéki bizottsági tagok sem hangoztattak tehát kifogásokat, kisebbségi vélemény megfogalmazására sem ker ült sor, bár jelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy bizonyos kérdések tekintetében módosító indítványok beterjesztése várható. A bizottság végül a törvényjavaslat általános vitára bocsátását egyhangúlag támogatta. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Na gy László képviselő úr következik, aki a foglalkoztatási bizottság előadója. NAGY LÁSZLÓ , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ez év június 28án megtárgyalta a T/316. számú törvényjavaslatot az európai szövetkezetekről. Mivel egységes álláspont alakult ki a javaslat megítélésében a kormánypártok és az ellenzék között, így én a közösen kialakított álláspontot ismertetem. Az európai szövetkezetekr ől szóló törvényjavaslat jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz. Az előttünk lévő törvényjavaslat az európai szövetkezetek statútumáról, a munkavállalók döntéshozatalba való bevonásáról, valamint a végrehajtásához szükséges tagállami háttérszabályoz ásokról szól. Az európai szövetkezet egy speciálisan jogi személy, amely a közösségi jogon alapul. Az európai szövetkezet székhelye az Európai Unió bármely tagállamában lehet, és új eleme ennek a szabályozásnak, hogy áthelyezhető a székhelye. (18.50) Más g azdasági társaságok esetében jelenleg nincs lehetőség egyik tagállamból másik tagállamba való székhelyáthelyezésre. Pontosan az a cél, hogy ez egy rugalmasabb, szupranacionális jogi személyiség legyen. A tagállami jogszabálytervezet lényegében részletszabá lyokat alkot, főként az alapítás, a cégbejegyzés, a székhely meghatározása, áthelyezése esetére, valamint a szervezeti felépítés és az ügyvezetés szabályait határozza meg. Az irányelv esetében pedig a munkavállalók sokkal részletesebb, sokkal hangsúlyosabb jogokkal rendelkeznek, mint ahogy az a mai magyar szövetkezeti jogban egyébként megszokott. E tekintetben egyébként nem volt eltérési lehetőségünk, tehát mindazokat a döntéshozatalba való bevonási jogokat, amelyek az irányelvben meghatározásra kerültek, a utomatikusan át kellett vennünk a törvényjavaslatba. Az átültetés sürgősségét az indokolja, hogy 2006. augusztus 18án hatályba lép a közösségi rendelet, amely közvetlenül hatályosul, és ettől az időponttól kezdve az Európai Unió valamennyi tagállamában lé trejöhet ilyen jogi személy. Ami miatt nem kerülhetett hamarabb az Országgyűlés elé a jelen módosítás, az az, hogy meg kellett várni a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény megszületését, ugyanis ez a törvény háttérjogszabály az európai szövetkezetek ről szóló törvényhez. Ahhoz, hogy megfelelő jogszabály szülessen, ismerni kell az ebben foglalt szabályokat. A normaszöveg jelenlegi szövegezését egy nagyon komoly és intenzív munka előzte meg, amely széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés eredménye. A törvényjavaslatot az OÉT gazdasági bizottsága is megtárgyalta és támogatta, valamint a szövetkezetpolitikai kollégium szintén tárgyalta és támogatta a jelen módosítást. A bizottság a javaslat vitáját követően 18 igen szavazattal, ellenvetés és tartózkodá s nélkül általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Szabados József képviselő úrnak, a költségvetési bizottság előadójának.
