Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - Az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1034 személy megszűnésével, és nem igényli a fogadó államban új szövetkezet alapítását. A szövetkezet tehát a teljes belső piacon szabadon mozoghat, jogszabályi korlátok nem akadályozzák székhely ének megváltoztatását. Néhány kérdésben a rendelet kötelezi vagy felhatalmazza a tagállamokat kiegészítő szabályok megalkotására. E normákat tartalmazza a törvényjavaslat első része, amely többek között kijelöli a cégbíróságot mint kompetens hatóságot az e urópai szövetkezet ügyeiben történő eljárásra, rögzíti az alapítás és a székhelyáthelyezés során a kisebbség- és hitelezővédelmi szabályokat, a szövetkezet irányító szerveire vonatkozó néhány előírást és a székhelyáthelyezéshez kapcsolódó speciális számvit eli szabályokat. A cégbírósági eljárással összefüggésben a javaslat módosítja az új cégtörvény néhány rendelkezését is. (18.40) A törvényjavaslat második része az európai szövetkezet munkavállalóinak a döntéshozatali rendbe történő bevonását szabályozó irá nyelv implementációját tartalmazza, melynek során a kollektív munkajog körébe tartozó szabályozást kell kialakítani. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat első részét képező társasági jogi és cégjogi rendelkezések tehát csak a közösségi rendelettel együ tt, azzal összefüggésben értelmezhetők. A javaslat másik részét képező kollektív munkajogi szabályok azonban a 2003. évi 72. irányelv előírásainak megfelelően önállóan rendezik a munkavállalóknak az európai szövetkezetben, illetve annak alapítása során érv ényesülő tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogait. Az irányelv és ennek alapján a törvényjavaslat elsősorban azt kívánja meg az alapítóktól, hogy a munkavállalói képviselőkkel kötött megállapodásban rögzítsék a munkavállalókat a létrejövő európai s zövetkezetben megillető kollektív jogokat. Az irányelv részletesen meghatározza a munkavállalói tárgyaló testület megalakításának szabályait és a megkötendő megállapodás tartalmát is. Arra az esetre, ha az alapító társaságok igazgatósága és a munkavállalói képviselők között megállapodás nem jön létre, a tagállamoknak az irányelv részletes előírásait követő kiegészítő szabályokat kell alkotniuk, amelyek megállapodás hiányában, de akár a felek ilyen tartalmú megállapodása alapján is alkalmazásra kerülhetnek. A közösségi szabályok célja, hogy a munkavállalókat az alapító társaságokban megillető jogok szintje az európai szövetkezet létrejöttével ne csökkenjen. Ezt az irányelv szigorú szabályokkal, a rendelet pedig annak előírásaival segíti elő, hogy az új szövet kezet bejegyzésére csak a tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogok megfelelő rendezése után kerülhet sor. A törvényjavaslat a munka törvénykönyvével és az e javaslathoz hasonló szabályozást tartalmazó európai üzemi tanácsról, valamint az európai rés zvénytársaságokról szóló törvényekkel összhangban az üzemi tanácshoz telepíti az általa szabályozott munkavállalói jogok gyakorlását. Az európai szövetkezet Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóinak a törvényjavaslat által nem érintett jogaira és köt elezettségeire a munka törvénykönyve rendelkezései irányadóak. Meg kell jegyezni, hogy az irányelv kevés opcionális rendelkezést tartalmaz, alig enged tehát mozgásteret a nemzeti szabályozásnak. A hazai szabályozás feladata ezért leginkább abban merül ki, hogy a törvényt, az irányelvi rendelkezéseket némileg pontosítva, a magyar szabályozási rendszerbe illesztve alkossa meg. A törvényjavaslat tartalmaz néhány technikai jellegű szabályt a Ptk. és a csődtörvény, gazdálkodó szervezet fogalmának kiegészítésére, a polgári perrendtartásról szóló törvényben
