Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - Az európai szövetkezetről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1033 alapításának, működésének színtere legyen. Az Unió joganyaga eddig két sajátos, a közösség i jog talaján álló társasági formát vezetett be: az európai gazdasági egyesülést és az európai részvénytársaságot. Mindkét tárgyban megalkottuk a jogalanyok bevezetését szolgáló törvényt. Jelen törvényjavaslat az Unió joga által létrehozott közösségi szint en szervezett harmadik jogalanyról, az európai szövetkezetről szóló uniós joganyag hazai átültetésével teszi lehetővé, hogy hazánkban is alakuljon, illetve működjön ilyen új típusú gazdálkodó szervezet. A javaslat az európai szövetkezet statútumáról szóló rendelet tagállami végrehajtását szolgáló, illetve kiegészítő szabályokat, valamint a munkavállalói jogokat szabályozó irányelv átültetéséhez szükséges belső jogi normákat tartalmazza. A közösségi jogszabályokat az Unió minden tagállamában 2006. augusztus 18ától kell alkalmazni. Tisztelt Ház! Az európai szövetkezet egy új gazdálkodó szervezeti forma megjelenését jelenti jogunkban. Az európai szövetkezet létezése nem a hazai, hanem a közösségi jog rendelkezésein alapul, létrehozásának, megszűnésének, működé sének alapvető szabályait a közösségi rendelet írja elő. A közösségi szintű szabályozás jelentősége, hogy általa a szövetkezet az Európai Unió valamennyi tagállamában, legalábbis a legfontosabb kérdésekben közel azonos szabályok szerint működik, és a nemze ti jogok alapján létrejött szövetkezeteknél jóval egyszerűbben folytathat több országot érintő gazdasági tevékenységet. Olyan jogi személyi forma, amely a nemzeti jogi szabályozás alapján működő szövetkezetek mellett kiegészítő jelleggel alapítható. A nemz eti jogok szerint alapított szövetkezetektől szupranacionális jellegében különbözik, tehát abban, hogy alapítására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást, illetve működésének szabályait is túlnyomórészt ez utóbbi határozza meg. E formában tehát a szövetkezet tagjai nagymértékben képesek kihasználni a belső piac által nyújtott lehetőségeket, illetve maguk is hozzájárulnak a belső piac egységének erősítéséhez. A rendelet nem érint olyan jogterületeket, mint az adózás, a verseny, a sz ellemi tulajdon és a fizetésképtelenség. Ezért e területeken, valamint a rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben a tagállami és a közösségi jogot kell alkalmazni. A közösségi jog által támasztott jogalkotási feladat alapvetően két egységre bontható. A közösségi rendelet természetéből következik, hogy annak előírásait a nemzeti jogba átültetni nem kell és nem is szabad. Az európai szövetkezet statútumáról szóló rendelet azonban önmagában nem tartalmaz minden szabályt egy önálló jogállású szövetkezet m űködéséhez. Éppen ezért a rendelet egyes kérdések eldöntését a szövetkezet alapítóira, az alapszabályra bízza, míg más kérdésekben a szövetkezet székhelye szerinti tagállam szövetkezeti jogát, Magyarországon a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényt h ívja fel alkalmazandó jogként. Az európai szövetkezet statútumáról szóló rendelet alapján európai szövetkezet ötféle módon alapítható. Előrebocsátom, hogy ezek nem bonyolult szabályok. Legalább öt legalább két tagállamban honos természetes személy által, l egalább öt legalább két tagállamban honos természetes személy és egyéb jogalanyok által, továbbá valamely tagállam joga alá tartozó szövetkezetek egyesülésével vagy szövetkezet átalakulásával. Az európai szövetkezet szervezeti felépítése két modellt követh et. Az úgynevezett monista rendszerben a szövetkezet vezetését az igazgatótanács látja el, mely testületben egyesülnek az irányítási és az ellenőrzési jogkörök. A dualista szervezeti megoldásban egymástól elkülönülten működik az igazgatást végző igazgatósá g és az ellenőrző feladatokat ellátó felügyelőbizottság. E két megoldás közül a választás jogát a rendelet a szövetkezet alapítóira bízza. A rendelet egyik legnagyobb jelentőségű előírása, hogy lehetővé teszi az európai szövetkezet székhelyének egyik tagál lamból a másikba történő áthelyezését úgy, hogy ez nem jár a jogi
